Nesze, itt van, örülj!

Jókai Mór és Komárom kapcsolata

                Komárom a Duna partján elhelyezkedő közepes méretű város. Lakossága Szőny és Koppánymonostor településsel egyesülve kb. 20 ezer fő. Szőny és Monostor Komáromhoz csatolásának történelmi gyökerei vannak, akárcsak a Duna bal partján fekvő Komárommal 1896-ban történt egyesülésének. Komáromot már igen korán városi rangra emelték, komoly szerepet töltött be a kereskedelemben, ennek elismeréseként polgárainak IV. Béla 1265-ben megadta mindazokat a jogokat, amelyeket már Buda polgárai is élveztek.

                Amikor Komáromról beszélünk, nem szabad elfelejtenünk megemlíteni, hogy itt indította 1789-ben Péczeli József az első magyar nyelvű népszerű-tudományos folyóiratot, a „Mindenes Gyűjteményt”. Csokonai is itt ismerte meg élete szerelmét, Lillát. Komárom volt szülővárosa a világhírű írónak, Jókai Mórnak. Nem véletlen, hogy több intézmény is büszkén viseli az író nevét. Saját iskolánk, a Jókai Mór Gimnázium, az észak- komáromi Jókai Színház, Jókai Múzeum stb.

                Jókai irodalmunk legolvasottabb, legtermékenyebb regényírója. Hatalmas életművet hagyott maga után, s az ő munkássága teremtette meg Magyarországon a modern értelemben vett olvasóközönséget. A magyar romantika kiteljesítője, a romantikus cselekményregény folytatója, de művészetébe beleszövődtek a népiesség és a realizmus szálai.

                Jókai Komáromban született 1825-ben a család legkisebb gyermekeként. Szülővárosa a nagy dunai kikötővel akkor az ország egyik legfontosabb kereskedelmi központja volt. Csodagyereknek tartották, már igen korán jelentek meg versei, kitűnően rajzolt. ’41-42-ben a pápai református kollégiumban tanult. Itt ismerkedett meg Petőfivel, s többször szerepelt az önképző körben. Kecskeméten jogot tanult. Tagja lett Pesten a Tízek Társaságának, 1847-ben az Életképek című folyóirat szerkesztője lett. 1848. március 15-ének egyik főszereplője volt. Ő fogalmazta meg a 12 pontot. A Nemzeti Színháznál ismerkedett meg Laborfalvi Rózával, aki társaival a Bánk bán című előadásra készült, s a színpadon nemzetiszínű kokárdát tűzött az író mellére. 1848 augusztusában feleségül vette a nőt. 1849 elejéig következetesen szolgálta a forradalom ügyét. Kossuthoz csatlakozott, majd a kiegyezés híve lett. A világosi fegyverletétel után négy hónapig bujkált a Bükk hegységben (Tardonán). Rózának sikerült olyan kapitulációs iratot szereznie, amilyet Klapka katonái kaptak a komáromi vár feladásakor. Jókai így büntetlenül elhagyhatta menedékhelyét.

Jókai művészete az 50-es években bontakozott ki. Regényeinek sikerei nyomán hamar meggazdagodott, anyagi gondjai megszűntek. Beleszeret gyámleányába, Lukanics Ottíliába, aki korán meghalt. 1904-ben többszöri tüdővérzés után meghalt.

Művei:

• Novelláskötet: Csataképek (1850)
• Történelmi regények: Erdély aranykora (1851), Török  világ Magyarországon (1852-53), Fehér rózsa (1854)
• Családregény: Egy magyar nábob (1853-54), Kárpáthy Zoltán (1854-55)
• További művek: Az aranyember (1872), Az új földesúr (1862), A kőszívű ember fiai, a szerelem bolondjai (1868), Fekete gyémántok (1870)

Jókai regényköltészete:

A magyar elbeszélői stílust ő emeli virágirodalmi szintre. Regényeire e hangnem sokfélesége jellemző; humor, anekdotába illő fordulatok, a szatíra, a nemes eszmékért lelkesedő pátosz. Lenyűgöző mesélőerő jellemzi az írót. A romantika és a realizmus sajátos ötvözetének mondható, meseszövése bonyolult, szélsőségesen romantikus. Gyakoriak a meghökkentő, váratlan fordulatok, emberfelettinek tűnő teljesítmények. Jellemei eszményített alakok, valamely nemes eszméért harcolnak. Komárom színes, változatos világa, hajósai, iparosai, kereskedői és bankárai ismételten előbukkannak írásaiban.

Az arany ember:

„Be kell vallanom, hogy nekem magamnak ez a legkedvesebb regényem”- írta a könyv utószavában Jókai.

Minden szempontból egyedi remekelés. Nemcsak a kor politikai válságjelenségei tűnnek fel, hanem nyomot hagyott benne az író magánéletének sok-sok konfliktusa.

Szerkezete összefogott, tudatos írói szerkesztés jellemzi. Már az elején megjelennek azok a motívumok, melyek később a cselekmény során kibontakoznak.

• A legelső találkozás a Szent Borbálán már sejteti Tímár és Tímea későbbi viszonyát.
• A vámtiszt üzeni sógorának, Kacsuka Imrének, hogy Tímár „arany ember”
• Komárom felé vezető útjukon fedezi fel a Senki szigetét a főhős. Tímea és Noémi ellenszenve már itt megmutatkozik (veszekednek Noémi kiscicáján).
• Felbukkan a szigeten Krisztyán Tódor, akinek megjelenése halálba kergeti Ali Csorbadzsit, aki egyetlen leányát komáromi rokonára, Brazovicsra hagyja.
• A haldokló Ali tört mondataiban jelenik meg először a vörös félhold motívuma, amely rendszeresen visszatér Tímár életében.

1828 őszén indul a regénytörténet, időrendben haladó cselekménybonyolítás jellemzi.

A drámai küzdelem színhelye tímár Mihály lelke.

A mű a kiábrándulás regénye. Jókai illúzióvesztését, kiábrándulását politikai csalódásai okozzák. Tímár élete, sorsa azt példázza, hogy a vagyonnak nem lehet becsületes úton birtokába jutni.

        Tímár Mihály rendkívül bonyolult jellem. A regény elején alakját még szokványos, romantikus túlzások fonják körül. Rendkívüli képességekkel rendelkezik, bátor, rendkívül ügyes (megmenti a hajót), erkölcsileg feddhetetlen. Legelső erkölcsi megingása akkor következik be, amikor az elázott búzából kenyeret süttet a hadseregnek. Ettől kezdve megjelenik a gyötrő önvád. Lelki tusáit belső monológokkal jeleníti meg. Azzal nyugtatja magát, hogy minden elrendeződik, ha feleségül veszi Tímeát.

Házassága azonban boldogtalan, hiszen Tímea Kacsukát szereti. Tímár meghasonlottsága még inkább elmélyül, amikor újra megjelenik a Senki szigetén. Noémivel boldog, azonban ettől kezdve folyamatos hazugságban kell élnie. Szembekerül tönkretett életében a gazdagság és az emberi erkölcs. Feleségétől nem tud elválni, nincs is ürügye a válásra. A kettős élet az öngyilkosság szélére sodorja.

Mellékalakok:

·         Noémi: nőiességében minden megtalálható, ami kedves, minden hiányzik ,ami bántó

·         Tímea: összetettebb jellem. Férjéhez a hála köti, bár éveken át szerelmes Kacsukába. Tímár „halála” után sem lehet boldog Athalie „utolsó tőrdöfése” miatt

·         Krisztyán Tódor: Züllött, kalandor, kém, zsaroló, bár nem ilyennek született. A szerencsétlen körülmények formálták ilyenné.

·         Athalie: Megcsalt és visszautasított szerelme tette démonivá, Kacsuka visszautasítása után csak a bosszúnak élt.

·         Brazovics: Kíméletlen uzsorával gyűjtötte vagyonát, halálát a vereség miatti hirtelen felindulása okozta

·         Kacsuka Imre: A korrupt államszerkezet egyik figurája. Tímea iránt érzett kitartó szerelme emeli meg alakját a szemünkben.

A regény eseményszövése végül mégsem tragikusan végződik. Tímárt az öngyilkosságtól egy véletlen esemény menti meg; Krisztyán Tódort nyeli el a rianás Tímár ruhájában és irataival. Tímár kilép az életből, az idillbe menekül, abba a rousseau-i ősközösségbe, ahol a természet és az embereke még romlatlanok.

A regény megoldása romantikus ábránd: az ember nem léphet ki a világból, n m vonulhat ki a társadalomból. A Senki szigetének rajzában a menekülés jelenik meg, az elvágyódás uralkodik. „A Senki szigete azonban nemcsak a menekülés, hanem a jóság, a szeretet, a nagy emberi erények melegágya is.” (Sőtér István)