Nesze, itt van, örülj!

12.b-sek, legyetek oly' kedvesek, hogyha mindenáron az én tételeimből akartok tanulni, akkor legalábbis ennél ne ugyanezt a két verset válasszátok ti is... mert előbb-utóbb már gyanús lenne, hogy az osztály negyede ugyanazt írja, mint én!:D köszi^^

Kosztolányi Dezső lírája

"Magyarul kell gondolkoznunk, és magyarul kell írnunk."

Élete:

Ø  1885. március 29-én született Szabadkán.

Ø  Édesapja Kosztolányi Árpád középiskolai tanár, édesanyja Brenner Eulália.

Ø  10 éves koráig folyamatosan betegeskedik: vékony volt, ideges, sápadt; asztma gyötörte, állandóan a haláltól rettegett.

Ø  Apját félte, nagyapjáért viszont rajongott, 4 és fél évesen ő tanította meg írni-olvasni, tőle tanult meg angolul.

Ø  A gimnáziumot Szabadkán végezte. Már ekkor is vonzódott az irodalomhoz. Az önképzőkör elnökévé választják, de vitába keveredett a kör vezetőtanárával ezért eltanácsolják, magántanulóként végez. Jelesre érettségizett.

Ø  (Ő is) Tanárnak készült, 1903-ban felvételt nyert a budapesti egyetem bölcsészkarára, magyar-német szakra. Itt ismerkedik össze Babitscsal és Juhász Gyulával, akikkel szoros barátságot köt és évekig (1904-1909) élénk levelezést folytatnak.

Ø  1904-ben a bécsi egyetem hallgatója lett, de a következő évben visszatér Pestre. Egyetemi tanulmányait nem fejezi be.

Ø  1906-tól a Budapesti Napló munkatársa, versei vasárnaponként jelentek meg az első oldalon, Ady költeményeivel felváltva.

Ø  1907-ben megjelent első verseskötete, Négy fal között címmel. Ady bíráló kritikát ír róla, már itt látszik kettejük felfogása között a különbség.

Ø  1908-ban megjelenik a Boszorkányos esték c. elbeszéléskötete. A Nyugat rendszeres munkatársa, de nem vesz részt a holnap mozgalomban.

Ø  Az elismerést A szegény kisgyermek panaszai hozták meg számára.

Ø  1910-ben megismerkedik Harmos Ilonával, akit 1913-ban feleségül vett.

Ø  1915-ben megszületett egyetlen gyermekük, Ádám, akit rajongással szeretett.

Ø  1919-ben az Új Nemzedék c. lap munkatársa lesz.

Ø  1921-től Pesti Hírlapnál dolgozik, ekkor írja a Bús férfi panaszai c. kötet verseit, amit aztán 1924-ben jelentet meg.

Ø  1929-ben, Ady halálának 10. évfordulóján felkérik, hogy mondjon véleményt róla. Úgy érezte itt az idő a visszavágásra és megírja Adyról szóló pamfletjét: Az írástudatlanok árulása (Különvélemény Adyról), A Toll c. folyóiratban jelent meg.

Ø  1935-ben megjelent utolsó kötete, Összegyűjtött költemények címmel.

Ø  1936. november 3-án halt meg 51 éves korában.

Munkássága:

Ø  Négy fal között (1907)

Ø  Boszorkányos esték (1908, elbeszéléskötet)

Ø  A szegény kisgyermek panaszai (1910)

Ø  Kártya (1912, ciklus)

Ø  Őszi koncert (1912, vers)

Ø  Mágia (1912)

Ø  Modern költők (1913, műfordítás-gyűjtemény)

Ø  Öcsém (1915, „rajzok”)

Ø  Bűbájosok (1916, elbeszélések)

Ø  Tinta (1916, „rajzok”)

Ø  Mák (1916)

Ø  Béla, a buta (1920, novelláskötet)

Ø  Kenyér és bor (1920)

Ø  Nero, a véres költő (1922, regény)

Ø  A bús férfi panaszai (1924)

Ø  Regények: Pacsirta (1924), Aranysárkány (1925), Édes Anna (1926)

Ø  Meztelenül (1928)

Ø  Marcus Aurelius (1929, versàars poetica)

Ø  Esti Kornél (1933, novelláskötet)

Ø  Számadás (1935)

Ø  Összegyűjtött költemények (1935)

Ø  Szeptemberi áhítat (1935, vers)

Ø  Tengerszem (1936, novelláskötet)

Lírája:

Boldog, szomorú dal:

·         A kenyér és bor c. kötet nyitódarabja.

·         Cím: ellentét, műfaj megnevezése.

·         1917-ben keletkezett. Jól élt ekkor, ennek ellenére írja meg a verset. Számot vett addigi életével; megvan mindene, mégis úgy érzi, hogy valami hiányzik.

·         Tartalmilag két részre bontható: a második rész a „De néha…” kezdetű mondatnál indul.

1)      A boldogság leírása. Listaszerűen sorolja sikereit, elégedettségre okot adó tárgyait. Látszólagos magabiztosság, önelégültség, harmónia tudat jellemzi a lírai ént. De ez a részletezés, halmozás vált ki egyfajta ürességérzetet, sejti a felszín mögötti elégedetlenséget. A felsorolással saját magát is győzködi a boldogságáról.

2)      Hangulat- és napszakváltás. Kincset keres, de maga sem igazán tudja, hogy mi az. Fél a haláltól, fél, hogy nem találja meg a kincset. A kincs a boldogság, de ezalatt a lelki gazdagságot érti.

Halotti beszéd:

·         Alapja a halotti beszéd és könyörgés: 1200-a évek környékén íródott, 26 soros temetési beszéd és 6 soros könyörgés. Teremtéstörténet és könyörgés a halottért.

·         1933-ban íródott, A Számadás c. kötetben jelent meg.

·         Központi témája: minden ember egyedi, egyszeri, megismételhetetlen csoda. Mi az élet értelme? ß erre a kérdésre keres választ

1)      Általánosságban ír az emberről, metafora: kincstáràemberi élet

2)      1. mondat: visszautalás a halandóságra. Részletes leírja az ember egyediségét, megismételhetetlen voltát, kiemeli a személyiséget. Ereklye: minden ember érték, a tenyérbe van írva az élet útja.

3)      A versszak elején és végén Jézusra utal („milliók közt az egyetlenegy”). Mozaikokból rakja össze a halott alakját, túlzással hangsúlyozza az egyediségét. „A jegy” csak azoknak van ott, akik látják.

4)      Aki egyszer meghalt, soha nem tér már vissza.

5)      Visszatérés a valóságba, összefoglalja a halott életét, meseszerűséggel próbálja enyhíteni a fájdalmat.

·         A mű legfőbb üzenete az emberszeretet és az élet tisztelete, egy elembertelenedő világban.

A szegény kisgyermek panaszai:

·         1910.

·         Az egyik legjellegzetesebb Kosztolányi mű, ez emeli őt a legnépszerűbb költők közé.

·         Gyermekkorába tér vissza, szereplíra.

Hajnali részegség:

·         1933-ban keletkezett.

·         Gondolati költemény. Minden filozófia egyik végső kérdésére a lét értelmére keres választ.

·         A szürke, mindennapi sivárságból jut el a hajnalba – egy sajátos létértelmezésig.