Nesze, itt van, örülj!

Arany János balladái

Élete:

Ø  1817-ben született Nagyszalontán.

Ø  1833-tól a Debrecenben tanul, itt ismerkedik meg a romantikával.

Ø  Vándorszínésznek áll, majd Nagyszalontán lesz jegyző.

Ø  1840-ben feleségül veszi Ercsey Juliannát.

Ø  Az elveszett alkotmány (1845) és a Toldi (1846) hozza meg számára a sikert, utóbbi Petőfi barátságát is. Mindkettőt a Kisfaludy Társaság pályázatára küldi be, aminek később az elnöke lesz.

Ø  1870-től a MTA főtitkára.

Ø  Több folyóiratot is indít, pl.: Koszorú, Szépirodalmi Figyelő

Ø  1882-ben hal meg.

Ø  Lírikus volt, de pályáját epikusként kezdte.

·         Epikus művei: Toldi trilógia, Nagyidai cigányok

·         Lírai művei: Letészem a lantot, Ősszel, Kertben

A balladaköltő:

Ø  Ballada: Mindhárom műnem sajátosságait tartalmazza. Lírai: verses forma. Epikus: történetet mond el. Drámai: párbeszédes, tragikus végkifejlet. „Őstojás, amiből az epika a líra és a dráma kinőtt.” /Goethe/

Ø  A magyar műballadát ő emeli világirodalmi szintre. Példának a székely és skót balladákat vette.

Ø  Csoportosítás: többféleképpen lehet

·         2 korszak:

1)      Nagykőrösi balladák pl.: A walesi bárdok, Zách Klára

2)      Őszikék pl.: Tengeri-hántás, Híd-avatás

·         Népi balladák, pl.: Ágnes asszony, Vörös Rébék

·         Drámai balladák, pl.: Tetemre hívás, V. László

·         Históriás énekeken alapulók, pl.: Szondi két apródja

·         Szerkezetük szerint:

a)      egyszólamú, lineáris (vonalszerűen előrehaladó); pl.: Zách Klára

b)      többszólamú, lineáris; pl.: Szondi két apródja

c)       egyszólamú, kör-körösen haladó; pl.: Ágnes asszony

Nagykőrösi balladák:

Ø  1853 és ’60 között írja őket.

Ø  Ágnes asszony: 1853-ban keletkezik, népballada. Látott és hallott ilyen mondákat, ezek alapján írta meg. Lélektani ballada, bűn és bűnhődés motívuma jelenik meg. Részletes lélekrajzot készít. 26 versszakos, kör-körös szerkezetű, minden vszk. végén refrén (tragikum fokozása). A párbeszédek többségben vannak a leíró részekhez képest.

·         Cím: a főszereplő neve, róla fogunk olvasni

·         Szerkezete: helyszínek alapján tagolható.

1)     1-4. vszk.: patak partja, a gyilkosságot csak sejteni lehet (balladai homály), lepedőjét akarja tisztára mosni (lelkiismeret és lélek jelképe) [néhány óra telik el]

2)     5-19. vszk.: börtönàbíróság, az események egy része a lélekben játszódik le, megőrülés folyamatát írja le, megőrülne – feltételes mód, megbomlott – többjelentésű szó. A bírák is látják az őrület jeleit, először hangzik el, hogy gyilkosság történt, az ítéletből csak azt érti meg, hogy nem mehet haza többé. A félbehagyott mosásról beszél, néma szavazással döntenek a sorsáról, hazaengedik, büntetése az őrület. [börtön: néhány nap, tárgyalás: rövid idő]

3)     20-26. vszk.: újra a pataknál, a lelkiismeretét tisztítja.

Ø  Szondi két apródja: 1856-ban írja. Kétszólamú ballada, két szálon futó cselekmény. „A hűség és hősiesség balladája.” /Gyulai Pál/ Történelmi témájú, Drégel várának ostromát énekli meg a két apród, a mű a hazához való hűség példázata. Zaklatott menetű, váltakozó ritmusú.

1)     1-2. vszk.: 3 helyszín, az első kettő fent: a várrom (önfeláldozás jelképe), szemben Szondi sírja. Hármas jelzőhalmozással (nyájas, szép, zöld) a hős felmagasztalásának nyugalmát mutatja. A harmadik helyszín „a völgyben alant” a győztesek alantas diadalát szimbolizálja.

·         Ettől kezdve párbeszédes forma.

2)     3-4. vszk.: Ali és szolgája. Ali azt akarja, hogy a két apród az ő diadalát zengje (*hasonló jelenet van A walesi bárdokban is). Az ellentét kegyetlen tette és beszédmodora között csak ellenszenvesebbé teszi. Török szavak felhasználásával Arany még hitelesebbé kívánja tenni.

·         Ekkor kezdődik az apródok és a török szolga ’párbeszéde’, ami valójában két párhuzamos monológ, bár az egyes részek felfoghatók közvetett válaszként.

·         Az apródok a múltról, Szondi dicsőségéről, a szolga jelenről és Aliról beszél. Az apródok históriás énekét nem az elejétől halljuk, ezt jelzi az 5. strófa elején a három pont. Az ének a páratlan, a török szolga a páros versszakokban szólal meg. A török közbevágásai miatt a históriás ének jelenetekre tagolódik (Márton pap követségeàSzondi válaszaàAli ostromparancsaàSzondi felkészüléseàgondoskodás az apródokrólàSzondi vitézségeàSzondi halála)

·         Az apródok éneke megidézi a múltat, jelenvalóvá teszi azt. jellemzője az archaikus nyelvhasználat.

·         A török követ csábítàfigyelmeztetàfenyeget. Feszültségkeltés és fenntartás. Erősen metaforizált, jelzőkkel dúsított beszédmodor jellemzi.

·         A külső világ és az apródok világa egészen más, ezért nincs lehetőség a párbeszédre sem. ’Míg ők gyászukat éneklik meg, a törökök győzelmi ünnepet ülnek.

Őszikék:

Ø  1856-ban kap Gyulai Páltól egy ’kapcsos könyvet’(emlékkönyv), ebbe kezdi el írni őket, 1877 nyarán, a Margit-szigeten.

Ø  Nem a nyilvánosságnak szánja, mert ’nem feleltek meg’ a kor irodalmi követelményeinek, inkább befelé fordul.

Ø  Tengeri-hántás: 1877-ben íródott.

·         Szereplői halállal, ill. tébollyal tetézett öngyilkossággal bűnhődnek. Tuba Ferkó elhagyja megesett szeretőjét, Dalos Esztit, aki öngyilkos lesz. Ferkó hazatérte után lelkifurdalása van, nem találja a helyét, holdkórossá lesz és lezuhan a templomtoronyról.

·         Többszólamú, 1. és utolsó vszk. keretet alkot. A tengeri-hántás elbeszélésébe iktatódik be a fiatalok története, amit valószínűleg egy idősebb ember mesél el. Az utolsó előtti sorok rímtelen kiszólások, amik szimbolikus kapcsolatba hozhatók a mesével, az utolsó vszk-ban a múlt következménye válik jelenné: a halott szerelmesek muzsikája.

Lezárás: Arany számára a ballada kiutat menekvést jelentett.

Petőfi Sándor tájköltészete

Romantika: XIX-XX. században, főként az irodalomban alakult ki. A klasszicizmust váltja és a realizmussal együtt hat. A művész szabadságát hirdeti. Az eredetiséget tűzi ki követelményül, legfőbb ihletforrása a fantázia. Felfedezi a saját nemzeti múltat, népi kultúrát. Visszatér a természethez. Keveri a műfajokat, fokozott pátosz és ünnepélyesség jellemzi.

Petőfi élete: „A legnagyobb magyar” /Kosztolányi D./ Bár nem magyar származású, annak vallja magát. Nevét magyarosítja, sokat tesz Magyarországért . 1823. január 1-jénszületett Kiskőrösön. Kiskunfélegyházán tanul meg magyarul, ezért ezt nevezi szülővárosának. Állandóan költözködnek, összesen 9 általános iskolában tanult. Gyermekkorának helyszínei az Alföldhöz kötik. 1838-ban Selmecbányára került, itt ismerkedik meg az újabb magyar költészettel. (pl.: Csokonai, Vörösmarty) Édesapja tönkremegy és leveszi róla a kezét. ’39-ben gyalog indul Pestre, a Nemzeti Színháznál dolgozik. Ez év októberében Sopronban beáll katonának, de leszerelik ’41-ben. Vándorszínésznek áll. Októberben Pápára megy, ahol megismerkedik Jókaival. Március 15-e legjelentősebb alakja. Részt vesz a Szabadságharcban, a segesvári csatában eltűnik.

Tájköltészete: A romantika zordon, vadregényes, lakatlan hegyvidékei helyett új tájeszményt, a rónaságot, az Alföldet ábrázolja. Az Alföld az ő és egyben a magyar nép hazája is, de a szabadság jelképe is számára. E témakör első remek műve az

Az alföld (1844): Az első két szakaszban két tájideál, fent és lent szembeállításával indítja a művet. A versen egy sajátos szerkesztési technika halad végig, a látókör tágításával, majd fokozatosan egy ponttá szűkítésével, végül a horizont kitágításával az Alföld végtelenségének illúzióját kelti. Megelevenedik a táj, hanghatások (4-5. vszk.). Megszemélyesítések, látásra tevődik át a hangsúly (6-7. vszk.) Csárda és környezetének részletes leírása. A horizontot csak a templomtornyok törik meg. Utolsó versszak: személyes vallomás. Lineáris szerkezetű, rímelése páros rím.

A puszta, télen(1848): Leíró költemény. A címben meghatározza a helyszínt és az időt. Ez alapján egy sivár tájat várhatunk.

·         1. egység (1-3. vszk.): indulatszóval és egy szójátékkal nyitja a verset, majd az őszt személyesíti meg, ezzel derűs kedélyes hangulatot kelt. Ráérősen mesél a költő, nem siet. A második versszakban a negatív festés eszközével él (Berzsenyi D. – Közelítő tél). Negatívumokra épít és nemcsak a tél kifosztottságát írja le, de a nyár visszasóvárgása is benne van, ezzel elégikus hangnembe csap át a mű. A harmadik strófát egy hasonlattal nyitja, amivel a táj mozdulatlanságát erősíti meg az olvasóban. Az egész versszak egy hatalmas, allegórikus kép.(allegória: valamely elvont fogalom érzékletes képpel való ábrázolása.) Míg az első egységben a tél jellegzetes vonásaival találkozhatunk, a

·         2. egység (4-6. vszk.) az emberi élet színtereit mutatja be. A költő ebben a részben a tényközlésre szorítkozik. Mégis, kiemelendő az 5. vszk., amiben a béres pipára gyújtásának folyamatát mutatja be részletesen (mikrorealisztikus kép).

·         Az utolsó, 3. egységben a belső világ mozdulatlansága után, újra a természetben találjuk magunkat, ahol a szelek az urak. Ekkor jelenik meg a fenyegetett emberi lét a betyár alakjában. „Háta mögött farkas, feje fölött holló.” Emberi tragédiát sejtet, sűrít magába. Ez a komor hangulat folytatódik, de inkább politikai síkra kivetítve(záró vszk.). Petőfiben felmerül a trónfosztás gondolata, valamint a világforradalom látomása, amire már 1846 óta vár, hiába. A természet mozdulatlanságával szemben a társadalom a megoldás felé halad,legalábbis hite szerint.

Sziasztok!

A blog azért született, hogy valamelyest segítsen a most érettségizőknek. A tételek korlátlanul terjeszthetőek, de a milyenségükérrt nem vállalok felelősséget. Pontosítás, anyázás, esetleg köszönetnyilvánítést (:D) e-mailben. /nesze-nesze.blog.hu/
Mindenkinek sok sikert a vizsgákhoz.

Assa$s!n