Nesze, itt van, örülj!

Végre vége van! :)  Gratulálok mindenkinek az eredményeihez, köszönöm, hogy néhányan ennyire megbíztak a tételeimben és persze köszönöm, hogy megoszthattam Veletek őket, megengedtétek. ;)  A blog nem szűnik meg, fenntartom az osztály számára, ha bárkinek valami közölnivalója, küldje el az email címre és akkor kiteszem ide is, hátha valaki csak ezt nézi. (mert remélem nem felejtitek el teljesen ^_^)

Végezetül ne feledjétek, hogy:

"Ipsa scientia potestas est."  :)  (google segít megérteni:P)

Üdv Mindenkinek a 'Legokosabb Rockertől' :P

Sütő András prózája

Élete:

Ø  1929. június 17-én született Pusztakamaráson.

Ø  1940-től a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tanulója.

Ø  Romániai magyar.

Ø  Újságíróként és riporterként is dolgozott.

Ø  Elbeszélései a múltat, a jelent, a köznapi falusi életet és a kisebbségi létet, kisebbségi sorsot mutatják be.

Ø  Jól ismerte a paraszti észjárást.

Ø  Történeteit szülőföldje anekdotáival fűszerezi meg.

Ø  Novella-, dráma-, esszéíró és poéta is egyben.

Ø  A nemzeti öntudatot próbálja felébreszteni.

Ø  1990-ben románok megverik Marosvásárhelyen, fél szemére megvakul.

Ø  1992-ben Kossuth-díjat kap.

Ø  2006-ban halt meg.

Munkássága:

Ø  Pályája elején kétszer kap román állami díjat, később tiltják a műveit.

Ø  1944-től az újraegyesülés gondolata lelkesíti.

Ø  1949 - Hajnali küzdelem, elbeszélés kötet. Ezek az érzések jelennek meg benne.

Ø  ’50-es évektől egy ideig nem publikál(hat).

Ø  1960 - Zászlós Demeter ajándék élete, elbeszélés.

Ø  1970 – Anyám könnyű álmot ígért, naplójegyzet

Ø  Drámái:

·         Csillag a máglyán (1974)

·         Egy lócsiszár virágvasárnapja (1975)

·         Szuzai menyegző (1980)

Zászlós Demeter ajándék élete:

Ø  Novella.

Ø  Kiélezett történelmi helyzet: a II. világháború utolsó hetei Erdélyben.

Ø  Cím: Főszereplő megnevezése, biológiailag kapná vissza az életét.

Ø  Szerkezet:

1)      A jelent, az aktuális helyzetet ábrázolja. (éjszaka, Demetert a nádasba vezetik a csendőrök.)

2)      Megismerjük a múltat, az előzményeket. (reggel, zászló kitűzése; múlt, Z.D. fiatalkora)

Ø  Történet: Z.D. parancsot kap, hogy tűzze ki a román zászlót, amit meg is tesz. A bevonuló magyar katonák le akarják szedni, valaki lelövi a katonát, Demeteren kérik számon a halálát. Magyar csendőrök vezetik el, „emberségesek”, felajánlják neki, hogy válaszon maga helyett egy románt a faluból. Egy nagy ellensége van csak, aki teherbe ejtette és megszöktette a menyasszonyát, Constant Pavel. Nem nemzetiségi ellentét van köztük. Számot vet az életével, nem fogadja el a csendőrök ajánlatát, ezért végül őt lövik le.

Ø  Szereplők:

·         Zászlós Demeter: inas-bogas, mezítlábas, csetlő-botló kisembernek nevezi S.A. A faluban mamlasznak csúfolják. Egyszerű ember, nem akar bosszút állni. Jó lelkű, jámbor, becsületes, van tartása, erkölcsös. Az életösztön és az erkölcs csatája dúl benne, végül az utóbbi győz, ez okozza a halálát.

·         Csendőrök: Kakastollas, csizmás, fegyveres óriás => félelmet keltenek Z.D-ben.

Befejezés

Egyéni gondolatok…

Kedveseim! :D

Ha törivel gondotok van szóljatok, segítek, ha jut rá időm az emelt mellett. Komolyan. Csak h még jobban szeressetek. :D

Üdv

A közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségei

A hivatalos stílus jellemzői:

Ø  Az egyéni hangvétel háttérbe szorul.

Ø  Tárgyilagosság (nincsenek érzelmi és hangulati elemek).

Ø  Személytelenség (E/3. és T/1. igealakok használata).

Ø  Gyakoriak a hivatkozások (pl. rendeletekre).

Ø  Követelmény: áttekinthető szerkezet, világos tagolás (alpontok alkalmazása).

Ø  Szakszavak, szakkifejezések használata.

Ø  Mondatszerkesztés: gyakoriak az alárendelések és közbevetések.

Ø  Nyelve bonyolult.

Ø  Idegenszerűség.

Ø  Hibák: terjengősség, nyelvhelyességi hibák, közhelyesség.

A képszerűség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése, értelmezése

Alakzatok:

Ismétlés->hangok megkettőzése

·         célja a nyomatékosítás

Figura etimologica->szótőismétlés (egyben alliteráció is)

·         „virág virága”, „világnak világa”, „halálnak halálával”

Refrén->folyton ismétlődő részek

Párhuzamos szerkezet

·         magyarázó jellegű

Ellentét használata

·         nyomatékosítás

Paradoxonà kizáró ellentét

·         „szertenézett és nem lelé honját a hazában”

Felsorolás -> nem rokon értelmű szavak egymás mellett

Halmozás->rokon értelmű szavak

Fokozás->tartalmi, hangulati skála alapján sorrendben

Túlzás

Gúny

Irónia->nevetségesség mögé rejti a gúnyt

·         látszólag magasztal valakit

Részletezés -> fogalom kifejtése

Képek és képi ábrázolás:

Képek:

·         segít elképzelni, megérteni

·         kell szövegkörnyezet, amiben értelmezhető

·         Felépítése:

o   azonosított (pl. kéz)

o   azonosító (pl. hattyú)

o   azonosítást jelző tulajdonság (pl. fehérség)

·         köznyelvi képek (pl. „szívemnek egyetlen mazsolája”

Szóképek (Trópusok)

·         egy része névcserével, másik része névátvitellel keletkezik

Névátvitel:

metafora->2 dolgot kapcsol össze valamilyen szemléletbeli vagy szerepbeli hasonlóság alapján

·         minél távolabbi dolgot kapcsolunk össze, annál nagyobb a hatása

·         teljes metaforaàmegvan az azonosító és az azonosított is

o   „hálót fon az este, a nagy barna pók”

·         csonka metafora->általában az azonosított hiányzik

o   „vígan élem világom, ne ítélj meg virágom”

·         főnévi-, melléknévi- és igei metafora

megszemélyesítés->emberi tulajdonsággal ruházza fel az élettelen tárgyakat

·         „lila dalra kelt egy nyakkendő”

szinesztézia->különböző érzéki benyomásokat kapcsol össze egy képben

·         fehér zaj

·         lila dal

allegória->elvont fogalmat érzéki képben elevenít meg

·         pl. Toldiban

szimbólum->jelölt és jelölő között semmilyen kapcsolat nincs

·         szimbólum=jel, jelkép

·         gondolat, eszme jelképe

·         falakat emel az olvasó és a megértés között

·         általában nagybetűvel írja

Névcsere:

metonímia->névcserét jelent

2 fogalom között ok-okozati kapcsolat vagy bármilyen érintkezés van, akkor az egyik nevet felcserélhetjük a másikkal

·         térbeli érintkezés

·         időbeli érintkezés

·         anyagnevek felcserélése

·         ok-okozati

·         szinekdoché->együttérzés, veleérzés

o   rész jelenti az egészet

o   a nem fogalom és a szűkebb körű fajfogalom felcserélése

o   egyes számú szó használata többes számú helyett

Képszerűség egyéb stíluseszközei:

Hasonlat->közös tulajdonság alapján köt össze 2 dolgot

·      „mint” a kötőszava

Körülírás

Szépítő kifejezés->eufrenizmus

Komplex kép->minden találkozik

A nyelvi jelek csoportjai hangalak és jelentés viszonya alapján

Egyjelentésű szavak: A hangalak egyetlen jelentést hordoz (kályha, öltözködik)

Többjelentésű szavak: A hangalakhoz, több jelentés is tartozik, s a jelentések között van valamilyen kapcsolat (daru, körte)

Azonos alakú szavak: A hangalakhoz több jelentés is társul, de nincs köztük kapcsolat. (szél, ég)

Rokon értelmű szavak: Több eltérő hangalak azonos vagy hasonló jelentést hordoz. (kukorica-tengeri, kutya-eb)

Hasonló alakú szavak: Egy részének jelentése megegyezik, csak ajakkerekítéses, illetve ajakréses alakváltozatok (fenn – fönn); más szavakban a hangtani eltérés jelentéskülönbséget hordoz (helység-helyiség, egyelőre-egyenlőre)

Hangutánzó szavak: Emberi hanggal utánozzák a különféle hangjelenségeket (sziszeg, csatt).

Hangulatfestő szavak: Valamilyen sajátos hangulatú cselekvést vagy tulajdonságot jelenítenek meg (buksi, totyog).

Örkény István: Tóték

Élete:

Ø  Forradalmasítja a próza- és drámairodalmat.

Ø  1912. április 5-én született Budapesten.

Ø  Reál beállítottságú, vegyészmérnöki diplomát szerzett.

Ø  Baloldali kapcsolatai miatt apja külföldre küldi, eljut Párizsba és Londonba is.

Ø  1941-ben megjelenik első novelláskötete, Tengertánc címmel.

Ø  ’42-ben munkaszolgálatra küldik, harcol a Donnál, túléli az összeomlást és hadifogságba kerül.

Ø  1957-62 között nem publikálhatott.

Ø  1962-ben keletkeznek az első Egyperces novellák, pl.: Nászutasok a légypapíron

Ø  1971-ben bemutatják Macskajáték c. művét színpadon.

Ø  1973-ban Kossuth-díjat kapott.

Ø  1979. június 24-én halt meg.

Egypercesek:

Ø  A műfaj és a megnevezés Örkénytől származik.

Ø  Rövid terjedelműek (max. 2-3 oldal.), csak a lényeget közli.

Ø  Fontos a címadás, több jelentésréteg épül egymásra bennük.

Ø  Groteszk, abszurd.

Tóték:

Ø  1966-ban jelenik meg folyóiratban, eztán készül el a dráma változat.

Ø  Témája a háború és hogy miképpen deformálja a társadalmat.

Ø  Nem a fronton, hanem a hátországban játszódik a cselekmény.

Ø  Tóték sorsa az egész magyarság/emberiség sorsaként is értelmezhető.

Ø  1967-ben mutatják be a Thália Színházban.

Ø  Cselekmény: a második világháború idején a Tót családhoz érkezik fiuk parancsnoka a frontról pihenni. A család fiuk sorsának jobbra fordulása érdekében az őrnagy kívánságait lesi. Éjszakánként dobozolnak, mert az őrnagy nem tud aludni. Folyamatos megalázkodásra kényszerülnek, mikor nem tudják tovább elviselni a visszaérkező őrnagyot, a családfő feldarabolja a margóvágóval.

Szereplők:

Ø  Varró őrnagy: őrült, rátelepszik a családra, zsarnokoskodik felettük. Ő maga is áldozat, a háború áldozata, képtelen alakalmazkodni a civil élethez.

Ø  Tót Lajos: A falu tekintélye, tűzoltóparancsnok. Családja érdekében ő is engedelmeskedik az őrnagynak, ő viseli el a legtöbb megaláztatást (példák!), lázadozik, a végén ő öli meg az őrnagyot.

Ø  Mariska: Csitítgatja férjét, fia érdekében cselekszik.

Ø  Ágika: Apját csodálja, de az őrnagyért is rajong.

Ø  Gyuri atyus, a postás: Kulcsfigura. Bolond, nem kézbesíti Tótéknak a halálhírről szóló sürgönyt, mert szereti őket. Narrátor szerepét is betölti.

Folyamatok:

Ø  Az egész család szolgalelkű lesz, fiuk érdekében cselekszenek.

Ø  Az olvasó/néző megtudja a halálhírt, tudja, hogy hiábavaló Tóték fáradozása --> elidegenítés (Brecht)

Befejezés:

Tanulsága, hogy a háború eldeformálja, kifordítja önmagából a világot és az embereket

A mű hatalmas siker lesz, 1970-ben elnyeri a Fekete Humor nagydíjat, sokat játszák a színházak. Fábri Zoltán készít belőle filmet, Isten hozta, őrnagy úr! címmel. Főbb szereplők: Latinovits Z. (Őrnagy), Sinkovits I. (Tót), Fónay Márta (Mariska), Venczel Vera (Ágika).

A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek

A szöveg: A beszéd legnagyobb egysége, a kommunikáció eszköze. Lehet írásbeli és szóbeli is. A szöveg egy kerek, egész, zárt üzenet, célja a közlés. A szöveg nyelvi és nem nyelvi összetevőkből áll. Legkisebb nyelvi egysége a mondat.

Szövegösszetartó erő: Idegen szóval szövegkohézió. A szöveg legfontosabb sajátossága.

Ø  A globális kohézió eszközei:

·         Témajelölő cím

·         Tartalmi-logikai kapcsolatok

·         Jelentésbeli kapcsolóelemek (lineáris kohézió)

·         Nyelvtani kapcsolóelemek

A jelentésbeli kapcsolóelemek:

·         A kulcsszavak ismétlése

·         Rokonértelmű szavak használata

·         Körülírások

·         Többjelentésű, azonos alakú, metaforikusjelentésű, hasonló vagy ellentétes jelentésű szavak.

A grammatikai kapcsolóelemek:

·         Névmások

·         Toldalékok (igei személyrag, birtokos személyjelek, többes szám jele)

·         Hiányos mondatok

·         Határozott névelők

·         Mondatkapcsoló kötőszók

·         Szó- és mondatrend.

A mellérendelő összetett mondatok, mint logikai-tartalmi viszonyok

Mondatok: Szavakból és szószerkezetekből különféle nyelvtani és szórendi szabályok segítségével képezhetjük őket, a lehetőségek tárháza végtelen.

A mellérendelő összetett mondatok

Tagmondatai között valamilyen tartalmi-logikai viszony van. A tagmondatok egyenrangúak, azonos mondatszinten helyezkednek el. Jelölésük: Sokat beszél, ¹| de keveset mond. ²|

a)      Sokat nevettek és jól érezték magukat.   (1)—(2)

b)      Elkezdődött a tánc, ¹| de elment az áram.²    (1)<-->(2)

c)       Akik nem mentek el a bálba vagy betegek voltak, vagy nem engedték el őket.   (1)~(2)

d)      Jól érezték magukat, ¹| mivel sokat nevettek.²    (1)<--(2)

e)      Elkezdődött a tánc, ¹| ezért jól érezték magukat.²    (1)-->(2)

József Attila szerelmi költészete

Élete:

Ø  1905. április 11-én született, Budapesten.

Ø  1908 nyarán apja elhagyja a családot, ennek következtében életszínvonaluk csökkent.

Ø  1910-ben édesanyjának őt és Etelt nevelőszülőkhöz kell adnia.

Ø  Visszaveszi őket magához.

Ø  Világháború

Ø  1919-ben édesanyja meghal.

Ø  A legidősebb testvérrel, Jolánnal és annak férjével élnek.

Ø  1920-tól a makói gimnázium tanulója, felfigyelnek tehetségére.

Ø  Első versei 1922-ben jelennek meg a Színház és Társaság c. folyóiratban.

Ø  Megismerkedik Juhász Gyulával és ugyanebben az évben megjelenik első verseskötete, Szépség koldusa címmel.

Ø  A Nyugat is közli verseit.

Ø  Magántanuló lesz, az írásnak szenteli az életét.

Ø  SZTE-re megy, magyar-francia-filozófia szakra.

Ø  1925. Nem én kiáltok

Ø  Tiszta szívvel c. verse után kicsapják az egyetemről.

Ø  ’26-ban megismerkedik Kassákkal Bécsben.

Ø  Eljut Párizsba, a Sorbonne-on hallgat előadásokat, megismerkedik Villonnal.

Ø  1928-ban megismeri Vágó Mártát, a lány egy évre Londonba megy, kapcsolatuk kihűl, a költő teljesen összeomlik.

Ø  1929. Nincsen apám, se anyám

Ø  1930-tól Szántó Judittal él, a nő inkább a költőt, mint a férfit szerette benne. Újabb összeomlás.

Ø  1931. Döntsd a tőkét, ne siránkozz

Ø  1932. Külvárosi éj

Ø  1934. Medvetánc

Ø  1936. Nagyon fáj

Ø  1935-36: a Szép szó c. folyóirat szerkesztője, egyetlen polgári állása.

Ø  Gyömrői Edit kezeli, beleszeret. Patologikus szerelem, kis híján megöli a vőlegényét.

Ø  Kozmutza Flóra is kezeli, ő viszonozná a költő szerelmét, de mindketten megbetegszenek.

Ø  Szárszóra megy a testvéreihez.

Ø  1937. dec. 2-án barátai és Flóra meglátogatják. Kezdenek érdeklődni utána Pesten, visszamenne velük, de nem fér be az autóba.

Ø  Másnap elüti egy vonat.

Ø  Halála utána fedezik fel, könyvek jelennek meg róla. Testvére, Jolán is ír egyet.

Költészete:

Ø  Először Petőfi hangját próbálgatja.

Ø  Később a Nyugat hatása figyelhető meg, főleg Ady és Juhász Gyula, de Kosztolányit és Babitsot is utánozta.

Ø  Első önálló verse, az Éhség, 1922-ből.

Ø  Megismerkedik az avantgárddal és elsősorban Kassák hat rá. (pl.: Nem én kiáltok)

Ø  Az avantgárddal egyszerre hat rá az újnépiesség is.

Ø  Népies költészetére jellemzőek a szürrealista és groteszk képek.

Szerelmi költészete:

Ø  Nem volt óvó-védő családja, nem látott mintát maga előtt sem szülei, sem nagyszülei viszonylatában.

Ø  Minden emberi és szerelmi kapcsolatban a védelmet, a bizalmat, de leginkább az óvó szeretetet kereste.

Ø  Szerelmei:

1)      Vágó Márta à Klárisok, Medáliák

2)      Szántó Judit à Judit

3)      Gyömrői Edit à Nagyon fáj

4)      Kozmutza Flóra à Flóra-versek (Flóra, Flórának)

Óda:

·         1933-ban, egy lillafüredi írókongresszuson keletkezett.

·         Ekkor Szántó Judittal élt együtt, a vers nem hozzá szól, öngyilkosságot kísérelt meg.

·         Cím: műfaj megnevezése. Fenséges tárgyról szóló, emelkedett hangnemű lírai költemény.

·         Szerelemhez szól, ódai vallomás a szerelemhez.

·         A szerelem beteljesülése csak elméleti síkon következik be és ezt maga a költő is tudja.

·         Álomszerű az egész mű.

·         Vers indítása: szemlélődik a költő, a táj idilli.

·         2. szakaszban történik az első sorok kibontása, a táj elemeit a szeretett nőhöz hasonlítja.

·         3. szakasz: tiszta szerelem, anyakomplexusßelső sor; az idő múlik, de a szerelem örök.

·         4. rész: az emberi test működésének himnikus megjelenítése, naturalista képek.

·         5.: Élet és halál kérdésével foglalkozik, és végül feloldódik a szerelemben.

·         Utolsó szakasz: mellékdal: lezárás, kizökken a gondolataiból, visszatérés a valóságba.

Alapvető eltérés az Edit- és a Flóra-versek között, hogy míg előbbiben a pszichoanalitikus-beteg viszony, addig a másikban két ember normális kapcsolata olvasható. Már szerelmük elején valóságnak veszi: nem csak ő szeret, de őt is szeretik. Ez a kijelentés jelenik meg a Flórának című versben.

Flórának:

·         1937.

·         József Attila pontosan tudta, hogy az egyén számára csak a kis közösségek, nyújtotta biztonság, harmónia nyújthat védelmet. Ezt vélte megtalálni Flórával való kapcsolatában. Alapvető a különbség az Edit és a Flóra kapcsolat és versek között. Az előbbiben meghatározó a pszichoanalitikus-beteg viszony, és az analízis során feltáruló tépettség a versekben is jelen van. A Flóra kapcsolat két ember normális, szokásos ismerkedése, egymással,és szinte természetes hogy nincs köztük minden kérdésben összhang. A költő mégis valóságnak veszi a kezdetben vágyott képzetet, vagyis nemcsak ő szeret, de őt is szeretik. Megismerkedésük évében József Attila már állandóan a halál képzetével viaskodik. A halál menekülés is lehet az élet krízishelyzeteiből, ugyanakkor az életösztön és az élet tudata a halál elől való menekülésre is késztet. Ez figyelhető meg a Flórának című versben. A vers két sora („mert jó meghalni,”, „mert szeretsz, és nyugodtan alhatom”) két lehetőséget, két megoldást vet fel. A halál is és az életet adó szerelem is egyenrangúan van jelen a versben. A szerelmi beteljesülés és a halál egyaránt vágyott állapot. A szerelmes férfi a léten túli állapotból tekinti önmagát is, szerelmét is, de nem csak a jelenben. Emlékeket, életképeket láthatunk a kamaszkorból, például, amikor hajóinas volt. A Duna emlékképe is a mindenséget és az életet idézi. A vers világokat-virágokat rímpárja, az ómagyar Mária siralmat idézi fel, és ez által a Fiú halálát. Márpedig József Attila költészetében központi szerepe van az anya fiú kapcsolatnak. A Flóra című vers, számokkal elkülönített részekre tagolódik. Az alcímek azonban azt jelzik, hogy a részek között lazább jellegű a kapcsolat. Eltérő a ritmusuk és formájuk. Azt akarja bemutatni, hogy mi mindent tud a szerző. A Flóra versekben kulcsszerepet kap a harmónia képzete, amely mindvégig jelen van. Összességében ez azt mutatja, hogy ez a kapcsolat valóban döntő program, a beteg ember és a költő számára.

Klárisok:

·         (Kláris: gyöngynyaklánc)

·         Vágó Mártához fűzi ekkor szerelem.

·         Népies jellegű költemény, amit szürrealista és groteszk képekkel tarkít. (Ilyen vers még például a Ringató is.)

·         1928-ban írja, a Márta-szerelem legharmonikusabb időszakában.

·         A műben harmónia és diszharmónia váltakozik. szerelemßàhalál; szépßàrút

·         Két egységre bontható:

1)      1-2. vszk.: ellentétek kibontása. 1. strófa: groteszk hasonlat; 2.: Rózsa a holdudvaronßerotikus kép. aranyöv-kenderkötél ellentét, öngyilkosság gondolata is lehet.

2)      3-4. vszk.: idő múlása, elmúlás képe.

Lezárás:

József Attila a 20. századi egyik magyar irodalom jeles költője. Halálát még ma is titkok övezik. Utolsó verseiből és leveleiből az öngyilkosság mellett szól, de teljes bizonyossággal nem állapíthatjuk meg ezt.

Ez csak egy VÁZLAT!

Helyesírásunk alapelvei

A helyesírás: betűíró (legkisebb egysége a betű), latin betűs, hangjelölő, értelemtükröző, nyelvkövető

Kézikönyvei: 1. 1832, jelenleg használatos 1984-11. kiadás

Alapelvek: 3 fő + 1 kiegészítő (egyszerűsítés elve)

Kiejtés elve:

A leggyakoribb és legfontosabb, mert a legtöbb szót ez alapján írjuk. Jelentéskülönbség van a rövid és hosszú mássalhangzók és magánhangzók között. (írtok-irtok, hal-hall)

Szóelemzés elve:

Szóelemek világos tükröztetése, hogy nyilvánvaló legyen, mi miből van. Használatuk zöngésség, hasonulás, összeolvadás, mássalhangzó-rövidülés esetében

Hagyomány elve:

1)      Régies családnevek

2)      Ly-os szavak (annak ellenére h már nincs kiejtésbeli különbség a j és ly között

 Egyszerűsítés elve:

Ésszerű esetekben egyszerűsítünk: 1) többjegyű betűk kettőzése (jeggyel) 2) toldalékoláskor hosszú msh és azonos betűvel kezdődő toldalék esetében (füttyel).

 Amikor nem használjuk:

1)      összetett szavak (balett-táncos),

2)      szótagolás (jegy-gyel),

3)      családnevek (Széll-lel)

 A legtöbb esetet ez a 4 alapelv remekül szabályozza, amit mégsem az pontosan szabályozva van. Ezek közül a legfontosabbak: 1) egybe- és különírás 2) földrajzi nevek helyesírása

1)    A szókapcsolatokat külön írjuk (hat ökör), szóösszetételeket viszont egybe, mert itt jelentésváltozás történik (hatökör)

2)     Földrajzi nevek: a) egyelemű neveket mindig egybeírjuk pl.: Komárom

     b) Többelemű nevek: egybeírtak: ország, város, tájnév pl Magyarország

Különírtak: államnév, közigazgatási név – itt a közigazgatási nevek kivételével minden nagybetűs! Magyar Köztársaság, Szabadság tér

Kötőjelesek: természetföldrajzi nevek: Északi középhegység – első betű mindig nagy, a többi csak akkor, ha az is tulajdonnév

Juhász Gyula szerelmi költészete

Élete:

Ø  1883. április 4-én születetett Szegeden. Már diákként is búskomorságra hajló, labilis idegzetű, magányos lélek volt.

Ø  Szegeden végzi a középiskolát, 1902-ben érettségizett.

Ø  A budapesti egyetemre megy, tanárnak készül, magyar-latin szakon tanult Babitscsal és Kosztolányival együtt.

Ø  1907-ben megjelenik első verseskötete Juhász Gyula versei címmel.

Ø  Nagyváradra kerül, itt ismerkedik meg Sárvári Anna színésznővel, beleszeret, de a nő válaszra sem méltatja.

Ø  1914-ben megismerkedik Eörsi Júliával (írói név), az első nővel, aki viszonozza a szerelmét.

Ø  Élete utolsó 3 évében már nem is ír.

Ø  1937. április 6-án öngyilkos lett (gyógyszermérgezés)

Lírája:

Ø  Lírája alaphangulata bánatos, mélabús. „A magyar bánat és az emberi részvét költője vagyok.”

Ø  Elsősorban impresszionista, Szeged költője.

Ø  Kedvelt versformája a Petrarcai szonett-->klasszicizmus.

Szerelmi költészete:

Ø  Költészetének jelentős részét az Anna-versek teszik ki (kb. 70 költemény). Egész életében magában hordja ezt a szerelmet. Élményi alapja nem volt, csak az emlékeiben élő Anna, a halhatatlan Múzsa jelenik meg műveiben.

Ø  Nem ad neki költői nevet, ha megnevezi, Annának szólítja.

Ø  Anna képe az idő múlásával egyre távolabb került a valóságtól, egyre inkább idealizálódott, míg végül az eszményi nő szimbólumává, csaknem istenné vált a számára.

Ø  Az idő múlásával Anna az elérhetetlen, megközelíthetetlen boldogság jelképe.

Ø  Milyen volt…, Anna örök, Annára gondolok, Áldott bánat, Annáról utolszor.

Milyen volt…

·         Szakolcán írja.

·         1912-ben jelent meg, A Hét c. lapban.

·         Műfaja: elégia

·         A szerelem elmúlásának fájó érzése szövi át. Nem szerelmi vallomás, csupán az emlékei között kutat.

Ø  Cím: az emlékezésre utalhat

Ø  Szerkezete:

·         Anaforás szerkezetű, költői képekben gazdag. Rímelése keresztrímes. Verselése ütemhangsúlyos.

·         Mind a 3 versszak azonos felépítésű. Az első sorokban megjelenő „Milyen volt…” kérdésre, azonnal meg is kapjuk - a némi önváddal is átitatott – választ: „nem tudom már.” A de kötőszó után azonban mindannyiszor emlékképek felidézésével bizonyítja saját magának, hogy igenis emlékszik még a szeretett nőre. 3 évszak impresszióit társítja Annához, párhuzamot von Anna és a táj szépsége között. A természeti és szerelmi képek kölcsönösen erősítik egymást. A feledés elleni tiltakozás azonban elgyengül a mű végére. Míg az első strófában még határozottan „újra érzi” őt, a másodikban már csak visszaréved, az utolsó szakaszban lévő „úgy érzem” pedig bizonytalanságot sejtet és a soha vissza nem térő tavasz azt sugallja, hogy az érzés teljes reménytelenségbe csap át.

Anna örök

·         1926-ban írja, kései versek közül való.

·         Műfaja: ima

Ø  Cím: megjelöli a címzettet és utal rá, hogy emléke múlhatatlan

Ø  Szerkezete:

·         3 db 6 soros, többszörösen összetett mondatból áll. Zárt kompozíció.

·         3 idősík, rímtelen sorok, időmértékes verselésű.

1)      Az első 6 sorban a múlt uralkodik, a lírai én a régi emlékek elmosódását hangsúlyozza, s látszólagos nyugalommal veszi számba Anna szépségeit.

2)      A következő szakasz a jelenre vonatkozik. Közömbösséget próbál mutatni a múlt iránt. S mikor már majdnem elhinné a „Ne hidd” kezdetű tagmondat felborítja ezt, és ugyanúgy zárul, ahogy kezdődött (anaforás), ezzel is erősítve, hogy a nyugalom csak látszólagos.

3)      Az utolsó szakaszban már semmi jele az eddigi, látszólagos nyugalomnak. A jövő idejű igék (élsz, uralkodol) és a határozók halmozása a múlt végleges győzelmét sugallják,. A verset záró imaforma Annát isteni magasságba emeli.

Profán litánia

·         1912-ben írja.

·         Műfaja: ima (?)

Ø  Cím: ellentét, profán: világi, nem vallási; litánia: vallásos ének/beszéd.

Ø  Szerkezete:

·         Első 3 vszk. anaforás szerkezet.

·         Félrímesèvontatott előadásmód, zaklatottság

·         nominális ábrázolásmód: kevés ige, sok melléknév

·         Az első 3 strófában leírja Annát, milyennek emlékszik rá.

·         4. vszk.: személyes hangnem; rabszolga-úrnő alá-fölérendeltség, alávetné magát az akaratának.

·         fokozás: aranyházàpalotaàédeni kertàmennyország

·         utolsó versszak: kulcsszó: örök.

A szófajok rendszere

A hangokból és a szóelemekből szavak építhetők fel. Önálló jelentésük van, de valódi értelmüket a mondatban, a szövegben nyerik el.

Jelentés alapján:

Ø  Fogalmi jelentéssel rendelkezők, ide tartoznak az alapszófajú szavak

Ø  Viszonyjelentéssel bírók, ide soroljuk a viszonyszókat (alatt, is, pedig,stb.)

Alaki sajátosság alapján:

Ø  Toldalékolható szavak

Ø  Nem toldalékolható szavak (is, a)

Az alapszófajok általában toldalékolhatók, a viszonyszók és a mondatszók csak korlátozottan vagy egyáltalán nem.

Négy szempont alapján sorolhatjuk a lexémákat szófajokba:

Ø  Szótári jelentés alapján

Ø  Alaki sajátosság alapján

Ø  Mondatbeli viselkedés alapján

Ø   Szövegbeli szerepük alapján

Ø  Azokat a szavakat, amik több szófaji kategóriába is beletartoznak, többszófajú szavaknak nevezzük. A szövegkörnyezet alapján tudjuk meghatározni, hogy a szó milyen szófaji szerepet tölt be. Pl.: tanuló, arany

Ø  Az igeneveket átmeneti szófajoknak nevezzük, mert átmenetet képeznek pl.: a főnév és ige, stb. között.

Ø  A főnevet, melléknevet, számnevet, a főnévi-, melléknévi- és számnévi névmásokat közös néven névszóknak nevezzük.

12.b-sek, legyetek oly' kedvesek, hogyha mindenáron az én tételeimből akartok tanulni, akkor legalábbis ennél ne ugyanezt a két verset válasszátok ti is... mert előbb-utóbb már gyanús lenne, hogy az osztály negyede ugyanazt írja, mint én!:D köszi^^

Kosztolányi Dezső lírája

"Magyarul kell gondolkoznunk, és magyarul kell írnunk."

Élete:

Ø  1885. március 29-én született Szabadkán.

Ø  Édesapja Kosztolányi Árpád középiskolai tanár, édesanyja Brenner Eulália.

Ø  10 éves koráig folyamatosan betegeskedik: vékony volt, ideges, sápadt; asztma gyötörte, állandóan a haláltól rettegett.

Ø  Apját félte, nagyapjáért viszont rajongott, 4 és fél évesen ő tanította meg írni-olvasni, tőle tanult meg angolul.

Ø  A gimnáziumot Szabadkán végezte. Már ekkor is vonzódott az irodalomhoz. Az önképzőkör elnökévé választják, de vitába keveredett a kör vezetőtanárával ezért eltanácsolják, magántanulóként végez. Jelesre érettségizett.

Ø  (Ő is) Tanárnak készült, 1903-ban felvételt nyert a budapesti egyetem bölcsészkarára, magyar-német szakra. Itt ismerkedik össze Babitscsal és Juhász Gyulával, akikkel szoros barátságot köt és évekig (1904-1909) élénk levelezést folytatnak.

Ø  1904-ben a bécsi egyetem hallgatója lett, de a következő évben visszatér Pestre. Egyetemi tanulmányait nem fejezi be.

Ø  1906-tól a Budapesti Napló munkatársa, versei vasárnaponként jelentek meg az első oldalon, Ady költeményeivel felváltva.

Ø  1907-ben megjelent első verseskötete, Négy fal között címmel. Ady bíráló kritikát ír róla, már itt látszik kettejük felfogása között a különbség.

Ø  1908-ban megjelenik a Boszorkányos esték c. elbeszéléskötete. A Nyugat rendszeres munkatársa, de nem vesz részt a holnap mozgalomban.

Ø  Az elismerést A szegény kisgyermek panaszai hozták meg számára.

Ø  1910-ben megismerkedik Harmos Ilonával, akit 1913-ban feleségül vett.

Ø  1915-ben megszületett egyetlen gyermekük, Ádám, akit rajongással szeretett.

Ø  1919-ben az Új Nemzedék c. lap munkatársa lesz.

Ø  1921-től Pesti Hírlapnál dolgozik, ekkor írja a Bús férfi panaszai c. kötet verseit, amit aztán 1924-ben jelentet meg.

Ø  1929-ben, Ady halálának 10. évfordulóján felkérik, hogy mondjon véleményt róla. Úgy érezte itt az idő a visszavágásra és megírja Adyról szóló pamfletjét: Az írástudatlanok árulása (Különvélemény Adyról), A Toll c. folyóiratban jelent meg.

Ø  1935-ben megjelent utolsó kötete, Összegyűjtött költemények címmel.

Ø  1936. november 3-án halt meg 51 éves korában.

Munkássága:

Ø  Négy fal között (1907)

Ø  Boszorkányos esték (1908, elbeszéléskötet)

Ø  A szegény kisgyermek panaszai (1910)

Ø  Kártya (1912, ciklus)

Ø  Őszi koncert (1912, vers)

Ø  Mágia (1912)

Ø  Modern költők (1913, műfordítás-gyűjtemény)

Ø  Öcsém (1915, „rajzok”)

Ø  Bűbájosok (1916, elbeszélések)

Ø  Tinta (1916, „rajzok”)

Ø  Mák (1916)

Ø  Béla, a buta (1920, novelláskötet)

Ø  Kenyér és bor (1920)

Ø  Nero, a véres költő (1922, regény)

Ø  A bús férfi panaszai (1924)

Ø  Regények: Pacsirta (1924), Aranysárkány (1925), Édes Anna (1926)

Ø  Meztelenül (1928)

Ø  Marcus Aurelius (1929, versàars poetica)

Ø  Esti Kornél (1933, novelláskötet)

Ø  Számadás (1935)

Ø  Összegyűjtött költemények (1935)

Ø  Szeptemberi áhítat (1935, vers)

Ø  Tengerszem (1936, novelláskötet)

Lírája:

Boldog, szomorú dal:

·         A kenyér és bor c. kötet nyitódarabja.

·         Cím: ellentét, műfaj megnevezése.

·         1917-ben keletkezett. Jól élt ekkor, ennek ellenére írja meg a verset. Számot vett addigi életével; megvan mindene, mégis úgy érzi, hogy valami hiányzik.

·         Tartalmilag két részre bontható: a második rész a „De néha…” kezdetű mondatnál indul.

1)      A boldogság leírása. Listaszerűen sorolja sikereit, elégedettségre okot adó tárgyait. Látszólagos magabiztosság, önelégültség, harmónia tudat jellemzi a lírai ént. De ez a részletezés, halmozás vált ki egyfajta ürességérzetet, sejti a felszín mögötti elégedetlenséget. A felsorolással saját magát is győzködi a boldogságáról.

2)      Hangulat- és napszakváltás. Kincset keres, de maga sem igazán tudja, hogy mi az. Fél a haláltól, fél, hogy nem találja meg a kincset. A kincs a boldogság, de ezalatt a lelki gazdagságot érti.

Halotti beszéd:

·         Alapja a halotti beszéd és könyörgés: 1200-a évek környékén íródott, 26 soros temetési beszéd és 6 soros könyörgés. Teremtéstörténet és könyörgés a halottért.

·         1933-ban íródott, A Számadás c. kötetben jelent meg.

·         Központi témája: minden ember egyedi, egyszeri, megismételhetetlen csoda. Mi az élet értelme? ß erre a kérdésre keres választ

1)      Általánosságban ír az emberről, metafora: kincstáràemberi élet

2)      1. mondat: visszautalás a halandóságra. Részletes leírja az ember egyediségét, megismételhetetlen voltát, kiemeli a személyiséget. Ereklye: minden ember érték, a tenyérbe van írva az élet útja.

3)      A versszak elején és végén Jézusra utal („milliók közt az egyetlenegy”). Mozaikokból rakja össze a halott alakját, túlzással hangsúlyozza az egyediségét. „A jegy” csak azoknak van ott, akik látják.

4)      Aki egyszer meghalt, soha nem tér már vissza.

5)      Visszatérés a valóságba, összefoglalja a halott életét, meseszerűséggel próbálja enyhíteni a fájdalmat.

·         A mű legfőbb üzenete az emberszeretet és az élet tisztelete, egy elembertelenedő világban.

A szegény kisgyermek panaszai:

·         1910.

·         Az egyik legjellegzetesebb Kosztolányi mű, ez emeli őt a legnépszerűbb költők közé.

·         Gyermekkorába tér vissza, szereplíra.

Hajnali részegség:

·         1933-ban keletkezett.

·         Gondolati költemény. Minden filozófia egyik végső kérdésére a lét értelmére keres választ.

·         A szürke, mindennapi sivárságból jut el a hajnalba – egy sajátos létértelmezésig.

Az érvelés

1. az érvek fajtái:

·         meghatározásból levezetett érv.

·         Ok-okozati összefüggésből származó érv.

·         Körülményekből levezetett érv.

·         Összehasonlításon alapuló érv.

·         Ellentéten alapuló érv.

·         Az általános-egyes elvén alapuló érv.

·         Bizonyítékokból származtatott érv.

2. Az érvelés módszere:

·         Indukció: az egyediből az általánosra következtet: megalkotja az elméletet, felismeri a törvényt, a szabályt, a képletet.

·         Dedukció: az általánosból vezeti le az egyest: alkalmazza az elméletet, a törvényt, a szabályt, a képletet

3. Az érvelés hatásossága:

·         Meggyőzőek és hatásosak leszünk, ha érveléskor személyes példát, élményt is elmesélünk, ha szaktekintélyeket idézünk, ha minél több bizonyítékot, adatot gyűjtünk össze, hasonlatokat is felhasználhatunk. Tehát fontos, hogy minél változatosabban érveljünk. A jó vitapartner az érzelmekre és az észre is kíván hatni, tehát nem csak hatásos, hanem meggyőző is.

·         Akkor leszünk sikeresek a vitában, ha az érvelés világos, logikus. Vita közben mindenképp hangozzanak el az erős érvek, a vita zárásakor, az összefoglaló részben pedig hasznos megismételni őket. Az érvelés végén általában következtetéseket fogalmazunk meg.

4. Az érvelő beszéd felépítése:

·         Bevezetés: a jóindulat megnyerése, figyelemfelkeltés, a megértés előkészítése, a kifejtés fölvázolása

·         Elbeszélés: a téma rövid, világos, tárgyszerű megjelölése; a tétel megfogalmazása

·         Részletezés: a tétel kifejtése, a fogalmak értelmezése; példák, esetleg kitérő

·         Bizonyítás: az érvelés fajtáinak alkalmazása

·         Cáfolás: az ellenérvek kifejtése

·         Befejezés: összegzés, kitekintés, érzelmi betetőzés

5. keresztkérdések:

Célja az ellenfél érveinek gyengítése, a sajátunk erősítése; tisztázza a másik álláspontját, kiemeli értelmezésének és érvelésének hibáit. A vitában ugyanolyan fontos a hallgatás, a másikra való odafigyelés, mint a beszéd, hiszen a cáfolatnak a másik érveiből kell majd kiindulnia, ezért vita közben célszerű jegyzetelni.

6. a cáfolat:

Célja a másik fél véleményének, erős érveinek tagadása; annak bizonyítása, hogy érvelése gyenge lábakon áll, mert hibás a tételmondat fogalmainak az értelmezése, téves hasonlatokat használ, nem logikus a következtetése.

7. Az összegzés:

Kiemeli a fontos elemeket, saját érveinek erősségét, a szembenálló fél főbb gyengéit. Nem célszerű új érveket felhozni, inkább erős érveinket ismételjük meg.

Jókai Mór és Komárom kapcsolata

                Komárom a Duna partján elhelyezkedő közepes méretű város. Lakossága Szőny és Koppánymonostor településsel egyesülve kb. 20 ezer fő. Szőny és Monostor Komáromhoz csatolásának történelmi gyökerei vannak, akárcsak a Duna bal partján fekvő Komárommal 1896-ban történt egyesülésének. Komáromot már igen korán városi rangra emelték, komoly szerepet töltött be a kereskedelemben, ennek elismeréseként polgárainak IV. Béla 1265-ben megadta mindazokat a jogokat, amelyeket már Buda polgárai is élveztek.

                Amikor Komáromról beszélünk, nem szabad elfelejtenünk megemlíteni, hogy itt indította 1789-ben Péczeli József az első magyar nyelvű népszerű-tudományos folyóiratot, a „Mindenes Gyűjteményt”. Csokonai is itt ismerte meg élete szerelmét, Lillát. Komárom volt szülővárosa a világhírű írónak, Jókai Mórnak. Nem véletlen, hogy több intézmény is büszkén viseli az író nevét. Saját iskolánk, a Jókai Mór Gimnázium, az észak- komáromi Jókai Színház, Jókai Múzeum stb.

                Jókai irodalmunk legolvasottabb, legtermékenyebb regényírója. Hatalmas életművet hagyott maga után, s az ő munkássága teremtette meg Magyarországon a modern értelemben vett olvasóközönséget. A magyar romantika kiteljesítője, a romantikus cselekményregény folytatója, de művészetébe beleszövődtek a népiesség és a realizmus szálai.

                Jókai Komáromban született 1825-ben a család legkisebb gyermekeként. Szülővárosa a nagy dunai kikötővel akkor az ország egyik legfontosabb kereskedelmi központja volt. Csodagyereknek tartották, már igen korán jelentek meg versei, kitűnően rajzolt. ’41-42-ben a pápai református kollégiumban tanult. Itt ismerkedett meg Petőfivel, s többször szerepelt az önképző körben. Kecskeméten jogot tanult. Tagja lett Pesten a Tízek Társaságának, 1847-ben az Életképek című folyóirat szerkesztője lett. 1848. március 15-ének egyik főszereplője volt. Ő fogalmazta meg a 12 pontot. A Nemzeti Színháznál ismerkedett meg Laborfalvi Rózával, aki társaival a Bánk bán című előadásra készült, s a színpadon nemzetiszínű kokárdát tűzött az író mellére. 1848 augusztusában feleségül vette a nőt. 1849 elejéig következetesen szolgálta a forradalom ügyét. Kossuthoz csatlakozott, majd a kiegyezés híve lett. A világosi fegyverletétel után négy hónapig bujkált a Bükk hegységben (Tardonán). Rózának sikerült olyan kapitulációs iratot szereznie, amilyet Klapka katonái kaptak a komáromi vár feladásakor. Jókai így büntetlenül elhagyhatta menedékhelyét.

Jókai művészete az 50-es években bontakozott ki. Regényeinek sikerei nyomán hamar meggazdagodott, anyagi gondjai megszűntek. Beleszeret gyámleányába, Lukanics Ottíliába, aki korán meghalt. 1904-ben többszöri tüdővérzés után meghalt.

Művei:

• Novelláskötet: Csataképek (1850)
• Történelmi regények: Erdély aranykora (1851), Török  világ Magyarországon (1852-53), Fehér rózsa (1854)
• Családregény: Egy magyar nábob (1853-54), Kárpáthy Zoltán (1854-55)
• További művek: Az aranyember (1872), Az új földesúr (1862), A kőszívű ember fiai, a szerelem bolondjai (1868), Fekete gyémántok (1870)

Jókai regényköltészete:

A magyar elbeszélői stílust ő emeli virágirodalmi szintre. Regényeire e hangnem sokfélesége jellemző; humor, anekdotába illő fordulatok, a szatíra, a nemes eszmékért lelkesedő pátosz. Lenyűgöző mesélőerő jellemzi az írót. A romantika és a realizmus sajátos ötvözetének mondható, meseszövése bonyolult, szélsőségesen romantikus. Gyakoriak a meghökkentő, váratlan fordulatok, emberfelettinek tűnő teljesítmények. Jellemei eszményített alakok, valamely nemes eszméért harcolnak. Komárom színes, változatos világa, hajósai, iparosai, kereskedői és bankárai ismételten előbukkannak írásaiban.

Az arany ember:

„Be kell vallanom, hogy nekem magamnak ez a legkedvesebb regényem”- írta a könyv utószavában Jókai.

Minden szempontból egyedi remekelés. Nemcsak a kor politikai válságjelenségei tűnnek fel, hanem nyomot hagyott benne az író magánéletének sok-sok konfliktusa.

Szerkezete összefogott, tudatos írói szerkesztés jellemzi. Már az elején megjelennek azok a motívumok, melyek később a cselekmény során kibontakoznak.

• A legelső találkozás a Szent Borbálán már sejteti Tímár és Tímea későbbi viszonyát.
• A vámtiszt üzeni sógorának, Kacsuka Imrének, hogy Tímár „arany ember”
• Komárom felé vezető útjukon fedezi fel a Senki szigetét a főhős. Tímea és Noémi ellenszenve már itt megmutatkozik (veszekednek Noémi kiscicáján).
• Felbukkan a szigeten Krisztyán Tódor, akinek megjelenése halálba kergeti Ali Csorbadzsit, aki egyetlen leányát komáromi rokonára, Brazovicsra hagyja.
• A haldokló Ali tört mondataiban jelenik meg először a vörös félhold motívuma, amely rendszeresen visszatér Tímár életében.

1828 őszén indul a regénytörténet, időrendben haladó cselekménybonyolítás jellemzi.

A drámai küzdelem színhelye tímár Mihály lelke.

A mű a kiábrándulás regénye. Jókai illúzióvesztését, kiábrándulását politikai csalódásai okozzák. Tímár élete, sorsa azt példázza, hogy a vagyonnak nem lehet becsületes úton birtokába jutni.

        Tímár Mihály rendkívül bonyolult jellem. A regény elején alakját még szokványos, romantikus túlzások fonják körül. Rendkívüli képességekkel rendelkezik, bátor, rendkívül ügyes (megmenti a hajót), erkölcsileg feddhetetlen. Legelső erkölcsi megingása akkor következik be, amikor az elázott búzából kenyeret süttet a hadseregnek. Ettől kezdve megjelenik a gyötrő önvád. Lelki tusáit belső monológokkal jeleníti meg. Azzal nyugtatja magát, hogy minden elrendeződik, ha feleségül veszi Tímeát.

Házassága azonban boldogtalan, hiszen Tímea Kacsukát szereti. Tímár meghasonlottsága még inkább elmélyül, amikor újra megjelenik a Senki szigetén. Noémivel boldog, azonban ettől kezdve folyamatos hazugságban kell élnie. Szembekerül tönkretett életében a gazdagság és az emberi erkölcs. Feleségétől nem tud elválni, nincs is ürügye a válásra. A kettős élet az öngyilkosság szélére sodorja.

Mellékalakok:

·         Noémi: nőiességében minden megtalálható, ami kedves, minden hiányzik ,ami bántó

·         Tímea: összetettebb jellem. Férjéhez a hála köti, bár éveken át szerelmes Kacsukába. Tímár „halála” után sem lehet boldog Athalie „utolsó tőrdöfése” miatt

·         Krisztyán Tódor: Züllött, kalandor, kém, zsaroló, bár nem ilyennek született. A szerencsétlen körülmények formálták ilyenné.

·         Athalie: Megcsalt és visszautasított szerelme tette démonivá, Kacsuka visszautasítása után csak a bosszúnak élt.

·         Brazovics: Kíméletlen uzsorával gyűjtötte vagyonát, halálát a vereség miatti hirtelen felindulása okozta

·         Kacsuka Imre: A korrupt államszerkezet egyik figurája. Tímea iránt érzett kitartó szerelme emeli meg alakját a szemünkben.

A regény eseményszövése végül mégsem tragikusan végződik. Tímárt az öngyilkosságtól egy véletlen esemény menti meg; Krisztyán Tódort nyeli el a rianás Tímár ruhájában és irataival. Tímár kilép az életből, az idillbe menekül, abba a rousseau-i ősközösségbe, ahol a természet és az embereke még romlatlanok.

A regény megoldása romantikus ábránd: az ember nem léphet ki a világból, n m vonulhat ki a társadalomból. A Senki szigetének rajzában a menekülés jelenik meg, az elvágyódás uralkodik. „A Senki szigete azonban nemcsak a menekülés, hanem a jóság, a szeretet, a nagy emberi erények melegágya is.” (Sőtér István)

Az irodalom filmen

I.                   Irodalom és film kapcsolata

„A nyelv megnevez, a film megmutat.” /Balázs Béla/

Ø  Az irodalom a szó művészete.

Ø  A film a kép művészete. A hang is ott van, de elsősorban vizuális.

Ø  Irodalmi adaptáció: egy regényt/novellát annak szelleméhez hűen, kelt életre a rendező, de saját elképzelése, értelmezése szerint.

Ø  A nyelv fogalmakkal dolgozik, míg a film számára kötelező megmutatni a dolgokat a maguk egyszeri valóságában.

Ø  A történetmesélés felépítése hasonló mindkét műv. ágban. Klasszikus történetmesélés: egy egyensúlyi helyzetből indulunk ki, később az egyensúly felborul (konfliktus). A hősök megpróbálják az egyensúlyt visszaállítani (próbatételek) végére új egyensúly alakul ki (megoldás).

Ø  Alapvető különbség a megformálásban van. Eltér a két műv. ágban. A film sokkal inkább ragaszkodik a valósághoz. A kötött időkeret és a folyamatos előadásmód kényszere meghatározó a filmforma kialakításában: rövidít, kihagy/összevon jeleneteket, képsora pergőbb, gyorsabb sűrűbb, a párbeszédek is megváltozhatnak. Eszköztára sokkal szerteágazóbb (plánok, fények, színek hanghatások). Egy-egy képben sokkal többet tud kifejezni. Viszont a cselekvések okait, következményeit a film csak sejtetni tudja, míg az irodalom képes megnevezni azt. A filmet megszakítás nélkül nézzük. Az irodalmat elhúzhatjuk hetekre is, szakaszosan olvashatjuk.

II.                Édes Anna

Fontos jelenetek:

Ø  1. jelenet:

·         „Halottakért való imádság.”   Nincs benne a filmben.

·         Kun Béla elrepülàkimarad.

·         Pletykaként jelenik meg, jellege megmarad. Röviden tájékoztat róla a film.

Ø  2. jelenet:

·         Nem úgy kezdődik, mint a regény. Kimegyünk az utcára, bemutatja a környéket, az időt kiírja. Ficsor elkezdi szerelni a csengőt. Nem beszél közben, pedig a műben bőbeszédű!

Ø  Piskótás jelenet:

·         Regény: Beviszi, megkínálják, nem kér, kimegy, utána kezdenek beszélni róla.

·         Film: Meghallja, hogy róla folyik a szó, kihallgatja a beszélgetést, utána megy be, megkínálják, drámaiabb az elutasításàa megaláztatást utasítja el. Visszamegy a konyhába, a csirkevérben vergődikèAnna vergődését szimbolizálja élet és halál között.

Ø  Utolsó jelenet:

·         Mű: Szabályos tárgyalás, eskü alatt mondja ki a magiszter az ítéletet, súlya van a szavának.

·         Film: Nincs tárgyalás, a magiszter az újságírónak ad riportot, nincs súlya a szavának.

·         A film befejezése drámaiabb, végigvonul egy mélabús, komor dallam.

·         Mű: vidám táncképekkel zárul.

Shakespeare drámái

I. Shakespeare

Az angol reneszánsz: A 16. század végén Európa nagyhatalma lesz. 1588-ban legyőzik legnagyobb ellenfelüket, a spanyolokat és megsemmisítik az Armadát. I. Erzsébet az uralkodó, gyarmatosítás kezdődik. A jólét és a jól működő gazdaság kedvezett a tudományok és az irodalom fejlődésének. Ez a korszak az angol reneszánsz. A reneszánsz idején a dráma csak Angliában lett vezető műnem. Ennek oka a történelmi-társadalmi változás és az lehetett, hogy Angliában lehetett legjobban érezni egy polgári forradalom közeledtét.

Élete:

Ø  Keveset tudunk róla, az adatok hiányosak/pontatlanok.

Ø  Születési helye: Stratford-upon-Avon [sztretford apon évn] egy falusias kisváros, 1564.

Ø  18 évesen megnősül, 3 gyermekük születik. 1586-87 táján elhagyja a családot.

Ø  1592-ben már híres színész és drámaíró Londonban.

Ø  1599-ben felépül a Globe Színház, aminek egyik főrészvényese.

·         Nyilvános színház, hivatásos színtársulata van.

·         Nyolcszög alakú épület, belülről kör, több emeletes, fából épült. Felülről nyitottènappal vannak előadások

·         3 részre osztott színpad, nincs függöny, se díszlet.

Ø  Pályáját 3 szakaszra oszthatjuk:

1)      1590-1600: a VIII. Henrik kivételével az összes királydrámáját ekkor írja. Tragédiái közül a Rómeó és Júlia, vígjátékok (Ahogy tetszik, Vízkereszt, vagy amit akartok…). Szonettjeinek nagy részét is ekkor írhatta. Shakespeare-i szonett: egy tömbbe írja, 14 soros, rímképlete: ababcdcdefefgg

2)      1601-1613: Világszemlélete komorabbá válik, de legjobb alkotásai ekkor születnek. Főleg tragédiákat írt. Pl.: Julius Caesar, Lear király, Othello, Hamlet, dán királyfi.

3)      Pályája utolsó szakaszában Új drámatípust alkot (regényes színmű). Tragikus alaphang, de a végére a konfliktus feloldódik, hepi end a vége. ;)  Pl.: Téli rege, A vihar.

Ø  1616-ban halt meg, 1623-ban volt színésztársai adták ki drámáinak első gyűjteményét.

II. Rómeó és Júlia

Ø  1594 és 96 között keletkezhetett, 1597-ben jelenik meg nyomtatásban.

Ø  Műfaja: szerelmi tragédia

Ø  Témája a szerelem és a gyűlölet szembenállása.

Ø  Helyszín: Verona

Ø  Időtartam: kb. 5 nap

Ø  Szerkezete: jelenetek egymásutánisága (az utókor tagolja 5 felvonásra.)

Ø  Mészöly Dezső és Kosztolányi Dezső is lefordítja.

Ø  Története:

·         Prológus (előhang): shakespeare-i szonett, megismerjük a helyszínt, az előzményeket, a témát és a nézőt is megszólítja.

·         Szituáció: Capuletek vs. Montague-k, nem tudják már miért viszálykodnak.

·         Expozíció: Mellékszereplők szavaiból ismerjük meg az alaphelyzetet és a többi szereplőt.

·         Bonyodalom: Rómeó és Júlia egymásba szeret Capuleték bálján. Erkélyjelenet. Lőrinc barát titokban összeadja őket.

·         Tetőpont: Mercutio és Tybalt párbaja, Mercutio meghal. Rómeó, aki békíteni akarja őket, leszúrja Tybaltot, a herceg száműzi Veronából. Utolsó éjszaka, reggel Rómeó Mantovába megy.

·         Késleltetés: Júliát Paris ostromolja ’szerelmével’. Az esküvő időpontjának kitűzése után Júlia Lőrinc baráttól kér segítséget. Álomitalt kap, amivel 42 óráig tetszhalott lesz. Másnap ’holtan’ találják.

·         Megoldás: Lőrinc barát értesíteni akarja Rómeót, a levél nem jut el hozzá. Rómeót Boldizsár értesíti Júlia halálhíréről. Mérget vásárol és Veronába megy. Kripta előtt megöli Parist, majd Júlia mellé fekve hal meg. Júlia leszúrja magát Rómeó tőrével. Lőrinc barát tisztázza a helyzetet. A fiatalok halála vezet a béküléshez.

Ø  Változatok a szerelemre:

1)      Rómeó epekedése Rózáért: plátói, inkább a szerelembe szerelmes.

2)      Páris szerelme: nem is szerelem, Júlia egy jó parti, apjától kéri meg a kezétèhagyományok betartása.

3)      Rómeó és Júlia szerelme: szerelem első látásra. Irracionális, kiszámíthatatlan, őserő rejlik benne. Felemelő és fantasztikus viszont katasztrofális és pusztító is.

Ø  Az egyetemes szerelemélmény legszebb és legtisztább megnyilatkozása.

Ø  Szerelmük egyszerre régi és új. Szerelmük a reneszánsz szabadságát hirdeti.

Feldolgozások

Témája bármikor előhozható, bármikor aktuális lehet.

Ø  Franco Zeffirelli filmje

Ø  Leonard Bernstein: West Side Story (musical)

Ø  Bellini: opera

Ø  Prokofjev: balett

A görög dráma

A dráma: A líra és az epika mellett az irodalom 3. alapformája, műneme. Sorsfordulatot bemutató műfaj. Cselekményt, eseménysort, emberek közötti összeütközéseket, konfliktust mutat be. Saját koruk kérdéseire keresik a választ. A cselekmény jelen időben, előttünk bontakozik ki. A hősöket szavaik és tetteik együttesen jellemzik. Tragédia: tragikus kimenetelű konfliktust ábrázol.

Görög dráma:

Ø  Kialakulása: vallásos szertartásokhoz, elsősorban Dionüszosz (bor és mámor istene) ünnepeihez kapcsolódtak. I. e. VI-V. századra volt jellemző, fénykora az V. század.

Ø  Témái: Dionüszosz élete, később a trójai, mükénéi és a thébai mondakör.

Ø  Színház: domboldalba vájva, 20-30 ezer férőhelyes, jó akusztika, egész napos előadások, a szegények nézőpénzt kaptak, csak férfi színészek, álarcokban.

1)     50 ifjú kardalokat énekel az istenekről, karvezető kiválik és ő mond el 1-1 történetet.

2)      Theszpisz nevéhez fűződik az első színész kiléptetése.

3)      Aiszkhülosz: 2-3 színész.

4)     Szophoklész: 3 színész + díszlet.

Ø  Drámai versenyek

Ø  Szerkezete:

1)     Prologosz: Főhős monológja/két színész dialógusa .

2)     Paradosz: kar bevonulása, első kardal; későbbi dalok álló-dalok (sztaiszmon).

3)     Epeiszodion: párbeszédes rész.

4)     Exodosz: végkifejlet, befejezés.

5)     Exodikon: kar elvonulása.

szereplő-kar lírai dialógusa a panaszdal (kommosz)

Szophoklész: Antigoné

        I.            Expozíció:

·         Vázolja a kiinduló pontot (helyszín, szereplők, helyzet)

·         Az emberi törvény szembekerül az istenivel.

·         Kreon nem engedi eltemetni Polüneikészt – a halottakat el kell temetni

·         Antigoné – drámai jellem

Iszméné – nem drámai jellem (Antigoné testvére)

·         A kar első éneke győzelmi ének, amely zárja az expozíciót.

      II.            Bonyodalom:

·         Kiderül, hogy valaki megszegte a törvényt, Kreón azt gondolja, hogy csak férfi tehette.

·         Az őr habozása – késleltetés

   III.            Konfliktus:

·         Kiderül, hogy Antigoné tette.

·         Antigoné vállalja tettét (Antigoné Kreón fiának a menyasszonya)

·         Antigoné az isteni törvényekre hivatkozik, Kreón önérzetét sérti, hogy egy nő száll szembe vele.

    IV.            Késleltetés:

·         Haimón védőbeszéde Antigonéért. Kreón nem hallgat rá, mert ő az idősebb.

·         Teiresziasz (vak jós) jóslata: Kreón ne zsarnokoskodjon, szembesíti a hibáival.

·         Panaszdallal zárul, Antigoné fél a haláltól.

      V.            Végkifejlet:

·         A jóslatok sorban valóra válnak.

·         Fia halálát is jósolták, megszületik a döntés: el kell engedni Antigonét de ekkor már késő.

·         Antigoné elbukik a drámai küzdelemben.

·         Hírnök jön: meghalt Antigoné, Haimón és Haimón anyja, Eurüdiké.

·         Kreón büntetése az erkölcsi összeomlás.

·         Exodikonnal zárul a dráma, levonja az erkölcsi tanulságot.

Drámai jellemek:

Ø  Antigoné: Az isteni törvény megtestesítője, már-már férfiasan határozott jellem.

Ø  Kreón: Az emberi/királyi törvény megtestesítője, meg akarja félemlíteni az emberekt, zsarnokoskodik.

Ø  Iszméné: Antigoné testvére, félénkebb.

Ø  Haimón: Antigoné szerelme, szembeszáll az apjával, Kreónnal, védi Antigonét. Ő is öngyilkos lett.

A Biblia

Keletkezése:

Ø  biblia: görög szó, jelentése könyv, könyvecske.

Ø  Az ókori Kelet és Európa kultúráját, gondolkodásmódját és vallását meghatározó mű, a keresztény vallás szent könyve.

Ø  Összeállítása kanonizálás alapján történt.

·         Kanonizálás: iratok vizsgálata hitelességük szerint.

·         Kanón=zsinórmérték

·         Apokrif iratok: nem méltók a bekerülésre, nem kanonizáltak

Ø  Különböző műfajok, pl.: elbeszélés, példázat, jeremiád (könyörgés), himnusz, stb.

Szerkezete:

Ø  Ószövetség: Kr. e. 12-2. században keletkezhetett, héber és arámi nyelveken íródott. Mózes 5 könyvét (Tóra), a Prófétai könyveket és Iratokat, benne 5 tekercset tartalmaz.

·         Mózes 5 könyve: Teremtés könyve (Genezis), Kivonulás ~, Papok ~, Számok ~, Második törvénykönyv.

·         Prófétai könyvek: próféta=Isten üzenetének hordozója. Nagypróféták: Izajás, Ezékiel, Dániel, Jeremiás; 12 kispróféta, köztük Jónás

·         Iratok: Énekek éneke, Ruth -, Siralmak -, Prédikátorok -, Eszter könyve.

o   tekercsek előtt: Zsoltárok könyve (figura etimologica=szótő ism., gondolatritmus=párhuzamos gondolatok), Példabeszédek -, Jób könyve.

o   tekercsek után: Dániel könyve, Ezra és Nehemja könyve

·         József története részletesen!!

Ø  Újszövetség: Ógörög nyelven íródott.

·         Evangéliumok: Jézus élete, tanításai és kínhalála.

·         Evangélisták: Máté, Márk, Lukácsàszinoptikusok(együttlátók=hasonló tartalom)

o   szinoptikusok: Jézus isteni megbízásból, prófétai küldetéssel, messiási hivatással rendelkezett.

o   János: Istenként beszél róla. „Kezdetben volt az Ige, és az Ige Ostennél volt, és Isten volt az Ige. Az Ige testté lett…” Csodatételek leírásával is isteni mivoltát akarja igazolni.

·         Passió: Jézus szenvedéstörténete.

·         A tékozló fiú: Lukács evangéliumában, parabola=erkölcsi célzattal íródott tanmese, a megbocsátás legszebb példázata, TÖRTÉNET!

·         Apostolok cselekedetei

·         Apostolok levelei: Pál apostol 14 levele és az Egyetemes levelek

·         Jelenések könyve (apokalipszis): Látomás a végítéletről.

Németh László lélektani regényei

Élete:

Ø  1901-ben született Nagybányán.

Ø  A középiskolát Pesten végezte.

Ø  Bölcsészszakra (francia-magyar) iratkozik be, de átiratkozik az orvosi karra és fogász lesz.

Ø  1925-ben megnyeri a Nyugat novellapályázatát Horváthné meghal c. művével.

Ø  1925-ben feleségül veszi Démusz Ellát.

Ø  A Protestáns Szemlében és a Napkeletben publikál.

Ø  1931-ben a Nyugat kritikusa lett, Babits-ot meg is sérti egy kritikájával.

Ø  1957-ben Kossuth-díjat kapott.

Ø  1971 elején súlyos agyvérzést kapott, 1975. március 3-ám halt meg.

Regényei:

Ø  Gyász (1935)

Ø  Bűn (1936)

Ø  Iszony (1947)

Ø  Égető Eszter (1948)

Ø  Irgalom (1965)

Drámái:

Ø  Villanyfénynél (1938)

Ø  Papucshős (1939)

Tanulmánykötetek:

Ø  A minőség forradalma

Ø  Készülődés

Az esszéíró:

Ø  A magyarok sorskérdéseivel foglalkozik.

Ø  „Harmadikutasság” jellemezte, nem bízott sem a németekben sem a szovjetekben.

Ø  Esszéi:

·         Az én katedrám

·         Két nemzedék

·         Megmentett gondolatok

A regényíró:

Ø  A XX. századi magyar regény társadalomábrázoló és lélektani hagyományainak folytatója, megújítója.

Ø  Modern tudatregény

Ø  Ismeri a filozófiai és pszichológiai kutatások eredményeit.

Ø  Dosztojevszkij, Gide [zsid], Proust és Tolsztoj hatnak rá leginkább.

Ø  Hőseinek legfőbb problémája személyiségük kettőssége

                                I.            Szolgálat elve és erkölcse

                              II.            Közösségtől való elidegenedettség

Iszony

Ø  1942-ben kezdi írni Móricz kérésére, de csak 1947-ben fejezi be.

Ø  A történet az 192-as években kezdődik.

Ø  Nelli házasságán keresztül mutatja be a világtól való irtózás léthelyzetét.

Ø  Nelli nézőpontjából látjuk az eseményeket.

Ø  Főszereplők:

·         Kárász Nelli (és családja)

·         Takaró Sanyi (és családja)

Ø  A regény története:

                                I.            Az esküvőig: Nelli és Sanyi megismerkedése után indul a cselekmény. Nelli irtózik Sanyitól, de édesapja halála után a házasság jelenti saját és édesanyja sorsának elrendeződését, a megélhetést.

                              II.            A házasság: Be kell költöznie a faluba (Fáncs), nem tudja elviselni a falusi légkört(mindenki ismer mindenkit, pletykák, stb.). Az Imrével folytatott beszélgetés ébreszti rá, hogy nem szereti a férjét, de nem is tud szabadulni tőle. Kegyetlen lesz Sanyival, szörnyeteggé válik. Látszólag egy családi konfliktus miatt menekül Cencre, anyjához és annak testvéreihez. Szeréna néni meghal, haldokló anyósa kívánsága, hogy még egyszer beszélhessen vele. Visszamegy Fáncsra, anyósa megesketi, hogy Sanyival marad. Ez a 3 halál taszítja Sanyi karjaiba. Sanyi megbetegszik, Nelli odaadóan ápolja. A lábadozó férj szerelmeskedni akar, dulakodássá fajul a dolog, végül Nelli védekezésből megfojtja. Jókuti doktor először megzsarolja, hogy menjen hozzá, különben feljelenti, Nelli inkább vállalná a tettét, mint egy újabb házasságot. Jókuti eláll a tervétől.

                           III.            A történet vége: Végleg Cencre költözik, megpróbálja szeretni a lányát, jótékonykodik.

Ø  Az iszony rétegei:

·         Biológia: Irtózik a testiségtől, gyermekük pihés háta is férje szőrösségére emlékezteti.

·         Társadalmi: Nelli – introvertált, magába forduló, nemeslélek, apáca jellem.
Sanyi – extrovertált, társasági ember. Kezdetben Sanyi az erősebb fél, de fokozatosan felcserélődik ez a szerep kettejük között, felülkerekedik Nelli gonoszsága.

Ø  Házasságuk egy katasztrófasorozat, a végén Nelli megtisztul. Bűneinek forrása és kiváltója Sanyi.

Ø  Nelli a körülmények áldozata, Sanyi az övé(átvitt és valós értelemben is).

Ø  Nelli mássága abban rejlik, hogy magát a társadalmon kívül helyezi. Kivívott magányában újra szentté változik, világidegen marad, de megtalálja a társadalom számára elfogadható szerepet.

Lezárás: Németh László tudatregényeiben egy emberi tudat és érzelemvilág leírása áll a középpontban. Alapkonfliktusait az alkat és szerep közti ellentmondás alakítja ki.

Mikszáth Kálmán és Móricz Zsigmond parasztábrázolása

            Az 1867-es kiegyezés leoldotta ugyan az országról az önkényuralom bilincseit, a teljes nemzeti függetlenség nem valósulhatott meg. A kiegyezés lehetővé tette, hogy felgyorsuljon hazánkban a polgárosodás, a kapitalista fejlődés: kiépült az ország vasúthálózata, Budapest világvárossá alakult. A gyors kapitalizálódással együtt járt az életfelfogás átalakulása. A középbirtokosság egy részének a vagyona a tőkés versenyben elveszett. Az elszegényedett, polgárosodni nem tudó, de a régi gazdagság illúzióit őrző köznemesi rétegből alakultak ki a dzsentrik. A fiatal írók különösen 1975 után bírálták a dzsentri-Magyarország hamis idilljét. A novella lett ennek a korszaknak a vezető műfaja.

Mikszáth is a „kis műfajt” választotta „nagy mondanivalója” formájának: a karcolatot, regényt, az elbeszélést és a kisregényt. Mikszáth a magyar irodalom fejlődéstörténetében jelentős szerepet töltött be, de alkotásaiból még hiányzik a társadalom átfogó ábrázolása. Jellemábrázolására romantikus egyoldalúság jellemző, s idegen tőle az elmélyültebb lélekábrázolás. Előadásmódjában még uralkodnak az élőszóbeli formák (olyan, mintha mesélne) írásaiban a nosztalgikus-elégikus és az ironikus hangnem keveredik.

Írói pályáját elbeszélésekkel kezdte: Tót atyafiak és a Jó palócok (bennük talált rá először a maga hamisítatlan hangjára)

Az első kötet négy hosszabb novellát tartalmaz. Tót történeteinek hősei a világtól elzárt magányosok, a civilizációtól távol élő emberek, kivel jóval szorosabb szálak fűznek a természethez, az állatokhoz, mint az emberi  társadalomhoz. Ilyen Olej Tamás, Lapaj Istók. A kötet két rokon novellája Az a fekete folt és Lapaj a híres dudás. Szerkezeti szempontból is közel állnak egymáshoz: Mikszáth hosszadalmas bevezetéssel, távolról közelít a témához. Látszólag mindent megtudunk a két magányos, az emebrektől elszokott két főhősről. Olej Tamásról, a híres brezinai akol és nyáj bacsájáról (számadó juhász), s Lapaj Istókról, aki csőszködik a hlinai határban. Az író a bevezetésben a közvélemény ítéletét tolmácsolja. Sok- sok részletből: apró megfigyelésekből, kisebb anekdotákból és epizódokból áll össze a kép.

                A brezniai bacsáról szóló novella címe Az a fekete folt népballadából vett félsor, s ez nemcsak a szomorú történet utolsó felvonására utal, hanem a mesék távoli homályába helyezi a bacsa históriáját. A falusiak szemében a hallgatag, szófukar Olej Tamás szívtelen, érzéketlen ember. Ez a a vélekedés abból fakad, hogy „felesége temetésén nem is sírt”, pedig 16 éve után sem halványult el benne az asszony emléke, most is hallja a meghalt feleség suttogó hangját. A bacsa az egyetlen, akinek Mikszáth feltárja lelki életének bonyolult mélységeit. Értesülünk gondolatairól, érzelmeiről, vagyis a valóság szemben áll a falusiak híresztelésével.

                Jellemének hajlíthatatlanságára, erkölcsi igényességére és szigorára, majd az önostorozó lelkifurdalás kapcsán belső világának összetettségére világít rá az elbeszélés cselekménye.

Történet: Az ifjú és könynelmű Taláry Pál herceg, a birtok ura, kísérletet tesz a bacsa kislányának, a 16 éves Anikának az elcsábítására. Olej ugyan  alázatos szolgája a hercegnek, a lányát mégsem akarja odaadni. Amikor a herceg a brezinai aklot ajánlja fel a lányért cserébe, lelkében hatalmas harc bontakozik ki (küzdelem a gazdagság és az önvád között). Egy meggondolatlan pillanatban enged a csábításnak. A meggondolatlan döntés, az erkölcsi botlás mardosó önvádat kelt benne, valósággal belebetegszik. Álmában sárkányokkal, kígyókkal viaskodik. Amikor Anika helyett csak az ajándéklevelet találja az üres szobában, elbúcsúzik kedvenc juhaitól, felölti cifra ruháját, s a nyájjal együtt felgyújtja az aklot. Olej Tamás nem tudott becstelenül élni. Ez az erkölcsi igényesség, érzékenység emeli magasan a gazdag herceg fölé.

                A durva, rideg érzéketlenséggel vádolt, embergyűlölőnek tartott Lapaj Istókról is kiderül, hogy szelíd lelkű, jószívű ember. Eladja kincseket érő dudáját (hangszer) két párnáért egy derékaljért és egy anyakecskéért, hogy fölnevelhesse egy megesett cselédlány árván maradt gyermekét.

                A jó palócok 15 kis palóc elbeszélésből áll. Mikszáth palóc parasztjai közlékenyebbek, beszédesebbek, mint a nagy hegyek zord lakói. A kötetek legtöbb novelláját összekapcsolja, hogy a szereplők egymás ismerősei. Mikszáth itt sokkal otthonosabban mozog, mint a tót hegyek között. Beleéli magát babonás hiedelmeikbe, hőseit nagy szeretettel ábrázolja. A szabad függő beszéd technikáját alkalmazza: nem lehet eldönteni, hogy az író vagy a szereplő gondolatai, érzelmei öntenek-e nyelvi formát. Parasztjai lényegesen különböznek a Tót atyafiak bogaras, magányos különceitől. A palóc emberek falvakban élnek: nemcsak jól ismerik egymást, hanem szoros baráti, komasági szálak fűzik őket egymáshoz. A novellák balladás hangulatát, sejtelmességét fokozza a babonáknak, hiedelmeknek az a világa, amely átszövi a palóc falvak parasztjainak mindennapi életét.

A gyermetegül naiv vallásos hitre épül a Bede Anna tartozása című történet. Annát orgazdaság vétségével félévi fogságra ítélte a bíróság, de a lány közben meghalt. Az idézésre húga, Erzsi jelenik meg, hogy nővére helyett letöltse a büntetést. A kislány ártatlan tisztaságával, takaros, arányos termetének bájával suhan be a komor terembe, s felvillanyozza a fáradt bírákat is.

A család úgy akarja megteremteni a meghalt lány nyugalmát, hogy jóvá teszi azt a bűnt, amelyet Anna szeretője miatt követett el: az anya kifizeti a kárt, Erzsi pedig a vármegyénél szenvedi el helyette azt a fél esztendőt. Erre persze nincs törvényes lehetőség. A bíróság elnöke úgy oldja meg ezt a fogas kérdést, hogy kegyes hazugsággal kijelenti: „Odafönt másképp tudódott ki az igazság…, Anna nénéd ártatlan volt.”

A kis Bede Erzsi kezét megy megkérni Gózonba a már megjavult, de korábban kicsapongó életet élő Szűcs Pali. Útközben négylevelű lóherét talál, s a szerencsefű valóban szerencsét hoz. Mák Gergely haszonbérbe ajánlja fel jószágát, s ez megnöveli reményeit, hiszen független emebrként állhat rátarti, jómódú Bedéné elé. Gózonban is szerencsével jár. Az ő piros jegykendőlyéért cserébe megkapja a kis Erzsi babos kendőjét. Boldogan indul hazafelé, s a bodoki kocsmában „megünnepli” sikerét. Olyan sok bort ivott örömében, hogy arra sem képe visszaemlékezni, miképpen került haza. A novella befejezésében már csak a főszereplő nézőpontja érvényesül. Mikor megpillantja az ágyon kiterített piros jegykendőt, amelyet Erzsikénél hagyott tegnap, az eszmélni kezdő Szűcs Pali arra gondol: hátha nem is volt Gózonban, hanem csak úgy álmodta az egészet. (Szűcs Pali szerencséje).

A palóc elbeszélések világában-a balladákhoz hasonlóan-a bűn következménye a bűnhődés. Pl.: Szűcs Pali korhelykedése miatt veszíthette el Bede Erzsit.

Móricz Zsigmond a Nyugat első, nagy nemzedékének tagja, a 20. század első felének legjelentősebb prózaírója. Művészetében az a folyamat tetőződött be, amely a 19. század végén Mikszáthtal indult meg. Művészetében megvolt Jókai mesélő kedve és Mikszáth anekdotázó hajlama, de novellái, regényei már az eseményeket sűrítő drámák. Móricz paraszti témájú novellákkal kezdte írói pályáját. A parasztábrázolásnak gazdag hagyományai voltak Móricz előtt is (Jókai, Mikszáth).

A korábban kialakult képet népszerűsítették a népszínművek a 19. század második felében. A népszínművek cselekményüket általában egy-egy falusi ünnep-lakodalom, keresztelő, szüret- köré csoportosították. A színpadon vidám parasztok parádéztak, csillogó népviseletben táncoltak, piros arcú menyecskék és patyolat inges férfiak boldogan szerették egymást. A kor csak a romantikus parasztképet fogadta el. Makacsul tartotta magát az az elképzelés, hogy a falu az idill, a csend, a nyugalom, a meghittség világa. Ezzel az idilli faluképpel szállt szembe Móricz, ábrázolva az elégedetlenséget, a nyomort, a szegénységet.

Az egyéni szenvedés vezette el Móriczot mások szenvedésének meglátásához (kilencen voltak testvérek, nagy szegénységben éltek). Hét krajcár című novellájában a szegénysors olyan mélységeibe világít be, ahol a koldustól kell alamizsnát kérni. A korábbi falusi-vidéki idill bizonyos mértékig még jelen van ebben az írásban: anya és fia játékosan, szívből jövő kacagással keresi az elbújt, huncut krajcárokat. A keresgélés közben azonban feltárul az irdatlan nyomor, melyet derűvel sem lehet leplezni: az édesanyának, nyomorúságot legyőzni akaró kacaja véres köhögésbe fullad. Az idill és a tragédia ötvözése adja az írásnak a sajátos báját, meghökkentő újszerűségét.

Móricz új utat tört a paraszti világ ábrázolásában. A Hét krajcár nyomora még csak a testet törte meg, a lélek ép, egészséges maradt. Ezt követő alkotásaiban a naturalizmus hatása érzékelhető. Tragédia című novellájában már a lélek deformációja is bekövetkezik. A nincstelenségről, egy ember örökös éhezéséről szól. Kis János, a mű főszereplője más, mint a többi paraszttársa. Nemcsak külsőleg jelentéktelen, érdektelen a figura, hanem eldurvult lelkű, gyűlölködő ösztönlény. Az örökös éhezés miatt csak egyetlen dolog érdekelte, az evés. Sohasem jutott az eszébe más, nem voltak érzelmei, nevetni is csak életében egyszer nevetett: apja halálakor. Kis Jánost meghívják egy lakodalomba. A meghívás is csak egyetlen dolgot jelent számára: egyszer végre jóllakhat. Az egész éjszakai álmatlan kínlódás másnap reggelre már lázadó, forradalmi indulatokat szakaszt fel belőle. Fellázad Sarudy nagygazda ellen, mert benne látja nyomora legfőbb okát. A bosszút is csak torz formában tudja elképzelni: kieszi a vagyonából. Kis János sejti, hogy valami, az emberi léten felüli feladatra vállalkozott. Ez a kisszerű, nevetséges célért folytatott emberfeletti küzdelem teszi groteszkké a művet. Kis János belehal az evésbe. Már ebben a novellában is feltűnik a drámai szerkesztés. Másfél napba sűrítette az eseményeket, de a novella a hős egész múltját magába foglalja. Legelső regénye a Sárarany, melyben az igazi falut akarta megmutatni.

1931-ben írta a Barbárok című novellát. Ebben az elbeszélésben a dialógusok uralkodnak. Az írói közlés teljesen háttérbe szorul, s balladaszerűvé teszi az írást. Híradás ez a pusztáról, egy sajátos bennszülött világról. Az ún. ridegpásztorok a civilizációtól távol éltek, elszigetelt magányosságban. Ez a kultúra alatti, babonás, misztikummal átszőtt világ termelhette ki azt a kannibáli erkölcsöt, kegyetlenséget, amellyel a veres juhász lelkifurdalás nélkül agyonveri a Bodri juhászt, 12 éves kisfiát és három kutyájukat. A veres juhász természetesnek tartja, hogy a másikat 300 birkájáért. A novella három része a drámai események három „felvonása”.

I. fejezet: Tele van fojtott, egyre erősödő érzelmekkel. A hosszú hallgatás, az idő múlása, az alkony közeledése, a kutyák ugatása. A pásztorok lassan meginduló, pár szavas beszélgetésére. A két vadember a rézzel kivert szíj megvásárlása ürügyén köt bele Bodri juhászba. A hirtelen beállt sötétségben zajlik le a kettős gyilkosság.

II. fejezet: Kiderül, hogy Bodri nem volt barbár. A kultúra alatti életben barbár szépségek is vannak. Fekete asszony, aki férjét és gyermekét keresi, a népmesék lehetetlent is legyőző hőseként keresi családját.

III. fejezet: A vizsgálóbiztos vallatása, csupa drámai párbeszéd. A veres juhászra lassan egy sereg lopást, gyilkolást bizonyítottak. Bodri juhász meggyilkolására nincsen bizonyíték, nincsenek tanuk. A vizsgálóbíró nagyon jól ismeri a pusztai embereket, babonás hiedelmeiket. Ezt bizonyítja az a fogása, amikor a veretes övet a kilincsre akasztja. A vadember nem tudott a kilincshez nyúlni, mindent bevallott. A rézveretes szíjnak jelképes szerepe van mindhárom részben:

I.                    részben: az aljas barbár gyilkosság ürügye, Bodri lelki gazdagságának jelképe

II.                  részben: veres juhász lelkifurdalásának jelképe

III.                részben: a bűntény bizonyítéka, melynek hatására veres juhász mindent bevall.

A parasztvilág ábrázolásával foglalkozik az Árvácska című regénye, egy 7-8 éves lelencleány embertelen sorsának néhány évét választja témaként.

Az említett novellákat kérem elolvasni! Jó tanulást!

Csokonai Vitéz Mihály, a felvilágosodás költője

Felvilágosodás: A felvilágosodás elég változatos képet mutat Európa szerte. Ez a sokféleség a különböző történelmi-társadalmi helyzetekkel magyarázható. Magyarországon a megkésettség és a polgárosodás hiánya miatt, csak a 18. század utolsó harmadában jelent meg. Kezdetét 1772-től számítjuk, mikor megjelent nyomtatásban Bessenyei György Ágis tragédiája c. műve. A polgárság hiánya miatt elsősorban a főúri réteg, valamint a közép- és kisnemesség volt fogékony. Nálunk elsősorban az elmaradottság leküzdését és a magyar nyelv pallérozását, művelését tűzte ki céljául az eszme. Az új eszmék terjedését segítette, hogy Mária Terézia 1760-ban magyar nemzeti testőrséget állított fel Bécsben, ahol a vidéki nemesifjak is tanulhattak. Eleven, pezsgő irodalmi élet bontakozott ki. Folyóiratok jelennek meg. A felvilágosodás két ágra szakadt, a klasszicizmusra (Bessenyei György, Kazinczy Ferenc) és a szentimentalizmusra (Batsányi János, Dayka Gábor). Egyesek a népi hagyományokat igyekeztek fenntartani(Orczy Lőrinc). A stílusirányzatok tarkasága jellemző a felvilágosodás legnagyobb költőjére, Csokonai Vitéz Mihály művészetére.

Élete:

Ø  Debrecenben 1773. november 17-én született

Ø  édesapja korán meghalt, édesanyja kosztos diákok tartásával biztosította a megélhetést (apja sok adósságot hagyott rájuk)

Ø  Debrecenben nevelkedet

Ø  1780-tól kollégiumba tanult.

Ø  Kazinczyval levelezett

Ø  Kizárták a kollégiumból -> Pestre ment.

Ø  Sárospatakon jogot tanult.

Ø  Egyszemélyes verses hetilapot indított.

Ø  Komáromba jött és megismerkedett Vajda Juliannával (Lilla), akit feleségül akart venni – ezért állást keresett, ezalatt azonban hozzáadták máshoz.

Ø  Helyettesítő tanár a csurgói gimnáziumban, amikor innen mennie kellett visszatért Debrecenbe.

Ø  Nyomor, tüdőbaj.

Ø  1805. január 28-án meghal.

Ø  Barátai cimbalomnak hívták – többhúrú hangszer -> Csokonai is sokkszínben alkotott.

Az estve:

Ø  Debrecenbe iskolai feladat: pictura -> kép (leírás)

                                                  sententia -> bölcselet (egy témáról)

Ø  Pictura és sententia is megtalálható benne

Ø  Picturával indul – este leírása

Ø  Sententia – társadalom visszáságairól (rousseau-i gondolat)

Ø  Pictura:

·         érzékszerveinkre hat à szem

·         nyugodt, kellemes, csendes az este

·         hanghatások

·         tapintásra, szaglásra hat

·         vidám melankólia – oximoron

Ø  Sententis:

·         llentétben van a picturával

·         mindenki elve jónak születik, a társadalom rontja el

·         magántulajdon megjelenése.

·         rousseau-i gondolatot fejti ki

·         negatív festés à úgy mutatja be a jelent, hogy valójában a múltról beszél, bemutatja mi az, ami a jelenben a társadalmat rontja.

·         szembeállítja a jelent a múlttal

Ø  Lezárás:

·         visszatér a természethez

·         a természet dicsérete

Rokokó:

Ø  barokk kései változata

Ø  francia rocaille – kagyló szóból

Ø  miniatűrformák kedvelése

Ø  erőteljes zeneiség, szimultán ritmus

Ø  témája: szerelem, erotika

Ø  virágmotívum kedvelése

Ø  báj, finomság, könnyedség

Tartózkodó kérelem:

Ø  rokokó

Ø  műfaja dal

Ø  ütemhangsúlyos és időmértékes verselés => szimultán ritmus

Ø  mitológiai utalás (ambrózia: az istenek ették)

Ø  virág à metafora, hölgyre utal

Ø  keresztrím: abab

Ø  tisztarímeket alkalmaz

A Reményhez:

Ø  műfaja óda és a dal között van

Ø  keresztrím

Ø  időmértékes verselés (trocheikus lejtés)

Ø  6 és 5 szótagos sorok

Ø  tisztarím

Ø  az első két és a második két versszak között ellentét van

Ø  első és utolsó versszak keretbe foglalja a verset

    1. szerkezet:

Ø  1. versszak:

Balassi Bálint szerelmes versei

Reneszánsz: Francia szó, jelentése újjászületés. Művelődéstörténeti korszak és korstílus. Itáliából indul ki. A művek középpontjában az ember áll. A görög és római kultúra megújulása. Kedvelt műfajai a novella, a szonett és a görög/római műfajok. Képviselői: Dante, Boccaccio, Petrarca, Erasmus. Magyarországra Janus Pannonius közvetítésével érkezik. A magyar reneszánsz két legkiemelkedőbb alakja Janus Pannonius és Balassi Bálint.

Élete:

Ø  A 16. század költője, az első reneszánsz költő, aki magyarul írja műveit.

Ø  1554-ben született Zólyom várában.

Ø  Bornemisza Péter volt a nevelője.

Ø  1569-ben apját letartóztatják.

Ø  1575-ben Báthory fogságába esik, de mivel barátként kezelik a fejedelemmel tart, mikor azt lengyel királlyá választják (1576).

Ø  1577-ben visszatér Magyarországra, apja közben meghal és zilált anyagi és jogi ügyeket hagy a családra.

Ø  Megismerkedik Losonczy Annával (verseiben Júlia), viszonyuk közel 6 évig tartott. Ez a szerelem formálja igazi lírikussá.

Ø  1579 nyarától hadnagy Egerben.

Ø  1582-ben menesztik.

Ø  1584-ben feleségül veszi unokatestvérét, Dobó Krisztinát. Elfoglalja a sárospataki várat (Dobók zálogbirtoka). Felségsértés és vérfertőzés vádja.

Ø  Lengyelországba menekül 1589-ben.

Ø  Beleszeret Wesselényi feleségébe, Szárkádi Annába (Célia).

Ø  1591-ben visszatér az országba.

Ø  1594-ben Esztergom ostrománál golyó éri mindkét combját, vérmérgezésben meghal.

Szerelmi költészete:

Ø  Kódexben rögzítette a verseit, 1874-ben találják meg.

Ø  99 verset akar beleírni, de csak 66 kerül bele.

Ø  Témái:

·         Szerelmes versek

·         Végvári versek

·         Istenes versek

Ø  Udvarló versek.

Ø  A legtöbb Losonczy Annához szól.

Ø  Dallamokra írja a verseit, de anélkül is megállják a helyüket.

Ø  A Júlia-ciklus egy-egy versének forrása más költők alkotása volt. A Júlia-ciklus verseinek konkrét céljuk, hogy Losonczi Annát meghódítsák. Ekkor alakul ki a Balassi által kidolgozott versforma, a róla elnevezett Balassi-strófa.

Ø  Hogy Júliára talála, így köszöne neki

·         39. vers

·         Véletlen találkozást használ fel az udvarlásra.

·         Egy boldog pillanatot örökít meg.

·         1. vszk.: Köszöntéssel, helyzet bemutatásával indít. Alliterációkkal fokozza a zeneiséget (szép szerelmem, egészséggel édes, nekem nálad nélkül).

·         A következő 4 strófában metaforák sora.

·         leborul a szerelme lába elé -> emlékeztet a lovagi lírára

·         nem nyilvánít véleményt a hölgy – nem válaszol, csak mosolyog -> távolságtartó

·         életképeket mutat be a versben

·         udvarol, bókol -> metaforákkal

·         a lelki élet gyönyöreit említi a metaforákban

·         reneszánsz udvari élet -> palota, viola, rózsa

·         hangulatossá teszi a verset

·         Júlia külsejére utal

·         fokozás, halmozás (szívem, lelkem, szerelmem)

·         bókol Júliának -> imából vett köszöntéssel köszön

·         páros rímek kapcsolják össze a versszakokat

·         ütemhangsúlyos verselés

·         5. vszk.: Összefoglalása az előzőeknek, de a fokozással és halmozással, még ünnepélyesebbé teszi a verset.

·         Záró szakasz: a lovagi lírából ismert helyzetet rögzíti: a lovag és a választott hölgy között nagy a távolság, Júlia

Ø  A Célia-versek, Balassi szerelmi költészetének újabb állomása. Ezekből a versekből hiányoznak a nagy indulatok, érzelmi háborgások. A lírai mondanivaló szűkülésével párhuzamosan a versek terjedelme is csökken: a ciklus darabjainak többsége három Balassi-strófából áll. A könnyedség, az erotika, az érzéki hatásokra való törekvés az uralkodó. A letisztult, leegyszerűsített verskompozícióban a szimmetria reneszánsz törvényszersége érvényesül.

Ø  Kiben az kesergő Céliárul ír

·         3 soros strófák.

·         Minden versszak egy-egy hasonlat

·         Célia bánatáról ír, mert meghalt az öccse

·         csodálkozik milyen szép még bánatában is

·         1. versszakban fülemüléhez hasonlítja

·         2. versszakban rózsához hasonlítja

·         3. versszakban liliomszálhoz hasonlítja

·         a természet képeit használja

·         hanghatásokat használ

·         látványelemek

·         hangfestés

Ø 

Ady Endre magyarság-versei

Élete:

Ø  Született: 1877. november 22-én, Érmindszenten.

Ø  1888-tól a nagykárolyi Piarista Gimnázium tanulója.

Ø  1892-től Zilahon tanul, itt érettségizik 1896-ban.

Ø  Debrecenben jogot tanul, de nem nagyon érdekli, inkább a főiskolai újságot szerkeszti.

Ø  1900-ban Nagyváradra megy és a Szabadság c. lap munkatársa lesz.

Ø  1901-től a Nagyváradi Naplónál dolgozik.

Ø  Vérbajos lesz, egy táncosnőtől kapja el, erről a Mihályi Rozália c. versében emlékezik meg

Ø  1904-ben Diósy Ödönné Brüll Adél(verseiben Lédának szólítja) felfigyel rá és meghívja magához Párizsba.

Ø  Még ebben az évben 1 évre ki is utazik, ezt későbbi élete során (ezen kívül) még 6-szor teszi meg.

Ø  Itt megismerkedik a francia szimbolizmussal, ami nagy hatással lesz rá.

Ø  1905-ben tér vissza Bp-re, a Budapesti Naplónál kezd dolgozni

Ø  1906-ban megjelenik az Új versek, megmozgatja az állóvizet, támadják az újszerűsége miatt, erkölcstelennek tartják a szerelmi líráját, hazafiatlansággal is vádolják

Ø  1906. Párizs

Ø  1907. Vér és arany c. kötet

Ø  1908. jan. 1. Nyugat első száma!! főmunkatárs lesz, védelmükbe veszik Adyt

Ø  1912. szakít Lédával (Elbocsátó szép üzenet)

Ø  1914-től háborúellenessége miatt háttérbe szorul

Ø  Boncza Bertával kezd levelezni, szerelem szövődik (verseiben Csinszka)

Ø  1915. összeházasodnak

Ø  1918. A halottak élén, utolsó kötete

Ø  1919. január 27-én halt meg.

Kötetei:

Ø  Versek (1899, Debrecen), Még egyszer (1903, Nagyvárad); mindkettő visszhangtalan marad

Ø  Új versek (1906)

Ø  Vér és arany (1907)

Ø  Az Illés szekerén (1908)

Ø  Szeretném, ha szeretnétek (1909)

Ø  A minden-titkok versei (1910)

Ø  A menekülő Élet (1912)

Ø  A magunk szerelme (1913)

Ø  Ki látott engem? (1914)

Ø  A halottak élén (1918)

Ø  Az utolsó hajók (1923, posztumusz)

Magyarság-versei

Központi kérdése: Mit ér az ember, ha magyar? A nemzetféltés, a szorongás váltja ki belőle ezt. Keserű, indulatos, ostorozó versek, ezért sokan hazafiatlansággal vádolják. Fenn tud-e maradni a magyarság a népek versengésében vagy elpusztul? Gyakran érzi az utóbbit, a nemzet megérett egy új Mohácsra. A magyarság nem következetes, képtelen az erőfeszítésekre, de nagyhangú, hencegő nép.

A magyar Ugaron

Ø  1905-ben írja.

Ø  Az Új versekben jelenik meg, az A magyar ugaron ciklus záróverseként.

Ø  Műfaja: látomásos tájvers

Ø  Ugar: a feudális magyar állam szimbóluma, nem egy konkrét tájról ír

Ø  Két részre bontható:

1)      1-2. véeszká: a lírai én a beszélő és a cselekvő is. Igék E/1. személyben, aktív igék. Elvadult táj, nincs virág csak az ős buja föld <- elmaradottság

2)      3-4. véeszká: az ugar válik cselekvővé

Nekünk Mohács kell

Ø  1908-ban írja, Az Illés szekerén c. kötetben jelenik meg.

Ø  Benedek Marcell fordított Himnusznak nevezi.

Ø  Mindegyik sor ugyanazzal a tagmondattal kezdődik -> anaforás sorok.

1)      vszk.: Megszólítottja Isten lenne, de megkérdőjelezi létét. E/3-ban beszél, a lírai én kívülállóként jelenik meg. Akaratgyengének mutatja a magyarságot („langy szívű sihederje”). A nemzet hozzászokott már a veréshez, szolgaként viselkedik. 3-szoros –v alliteráció, halmozás

2)      vszk.: A lírai én kerül a középpontba, E/1-ben ír. Hangsúlyos az E/1-es névmás („Én magyarnak születtem.”) Nem vágyik a békére, a magyarság csak harcok folytán tud fennmaradni.

3)      vszk.: T/1-be vált, a közösség nevében beszél a lírai én, a magyar nemzet részének tekinti magát. Nemzethalál képének megjelenése. A folyamatos csapások az életben maradást segítik elő, annak a népnek van jövője amelyik képes változtatni a sorsán

Ø  Dühös, felháborodott hangnemű.

Ø  3 versszak páratlansága diszharmóniát okoz

Ø  Kevert verselésű; páros rímek.

A föl-földobott kő

Ø  A hazaszeretet verse.

Ø  A gravitáció törvényére építi a verset, a haza éppúgy vonzza a fiait, ahogyan a gravitáció a követ.

Ø  1. sor.: A kő felfelé haladása    rímel

Ø  2. sor.: A kő zuhanása                rímel

Ø  3.sor.: Koppan a kő        rímtelen

Ø  Ellentétek:

·         fent - lent

·         földobnál - visszaszállnék

·         elülnek - fölhorgadnak

·         mindig elvágyik, de akaratlanul is mindig hazatér

Ø  százszor <- számnévi túlzás

Ø  „kicsi országom” – ragaszkodás

Ø  „Te orcádra ütök” – az országra hasonlít