Az érvelés
- az érvek fajtái:
· meghatározásból levezetett érv.
· Ok-okozati összefüggésből származó érv.
· Körülményekből levezetett érv.
· Összehasonlításon alapuló érv.
· Ellentéten alapuló érv.
· Az általános-egyes elvén alapuló érv.
· Bizonyítékokból származtatott érv.
- Az érvelés módszere:
· Indukció: az egyediből az általánosra következtet: megalkotja az elméletet, felismeri a törvényt, a szabályt, a képletet.
· Dedukció: az általánosból vezeti le az egyest: alkalmazza az elméletet, a törvényt, a szabályt, a képletet
- Az érvelés hatásossága:
· Meggyőzőek és hatásosak leszünk, ha érveléskor személyes példát, élményt is elmesélünk, ha szaktekintélyeket idézünk, ha minél több bizonyítékot, adatot gyűjtünk össze, hasonlatokat is felhasználhatunk. Tehát fontos, hogy minél változatosabban érveljünk. A jó vitapartner az érzelmekre és az észre is kíván hatni, tehát nem csak hatásos, hanem meggyőző is.
· Akkor leszünk sikeresek a vitában, ha az érvelés világos, logikus. Vita közben mindenképp hangozzanak el az erős érvek, a vita zárásakor, az összefoglaló részben pedig hasznos megismételni őket. Az érvelés végén általában következtetéseket fogalmazunk meg.
- Az érvelő beszéd felépítése:
· Bevezetés: a jóindulat megnyerése, figyelemfelkeltés, a megértés előkészítése, a kifejtés fölvázolása
· Elbeszélés: a téma rövid, világos, tárgyszerű megjelölése; a tétel megfogalmazása
· Részletezés: a tétel kifejtése, a fogalmak értelmezése; példák, esetleg kitérő
· Bizonyítás: az érvelés fajtáinak alkalmazása
· Cáfolás: az ellenérvek kifejtése
· Befejezés: összegzés, kitekintés, érzelmi betetőzés
- keresztkérdések:
Célja az ellenfél érveinek gyengítése, a sajátunk erősítése; tisztázza a másik álláspontját, kiemeli értelmezésének és érvelésének hibáit. A vitában ugyanolyan fontos a hallgatás, a másikra való odafigyelés, mint a beszéd, hiszen a cáfolatnak a másik érveiből kell majd kiindulnia, ezért vita közben célszerű jegyzetelni.
- a cáfolat:
Célja a másik fél véleményének, erős érveinek tagadása; annak bizonyítása, hogy érvelése gyenge lábakon áll, mert hibás a tételmondat fogalmainak az értelmezése, téves hasonlatokat használ, nem logikus a következtetése.
- Az összegzés:
Kiemeli a fontos elemeket, saját érveinek erősségét, a szembenálló fél főbb gyengéit. Nem célszerű új érveket felhozni, inkább erős érveinket ismételjük meg.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.