Nesze, itt van, örülj!

Csokonai Vitéz Mihály, a felvilágosodás költője

Felvilágosodás: A felvilágosodás elég változatos képet mutat Európa szerte. Ez a sokféleség a különböző történelmi-társadalmi helyzetekkel magyarázható. Magyarországon a megkésettség és a polgárosodás hiánya miatt, csak a 18. század utolsó harmadában jelent meg. Kezdetét 1772-től számítjuk, mikor megjelent nyomtatásban Bessenyei György Ágis tragédiája c. műve. A polgárság hiánya miatt elsősorban a főúri réteg, valamint a közép- és kisnemesség volt fogékony. Nálunk elsősorban az elmaradottság leküzdését és a magyar nyelv pallérozását, művelését tűzte ki céljául az eszme. Az új eszmék terjedését segítette, hogy Mária Terézia 1760-ban magyar nemzeti testőrséget állított fel Bécsben, ahol a vidéki nemesifjak is tanulhattak. Eleven, pezsgő irodalmi élet bontakozott ki. Folyóiratok jelennek meg. A felvilágosodás két ágra szakadt, a klasszicizmusra (Bessenyei György, Kazinczy Ferenc) és a szentimentalizmusra (Batsányi János, Dayka Gábor). Egyesek a népi hagyományokat igyekeztek fenntartani(Orczy Lőrinc). A stílusirányzatok tarkasága jellemző a felvilágosodás legnagyobb költőjére, Csokonai Vitéz Mihály művészetére.

Élete:

Ø  Debrecenben 1773. november 17-én született

Ø  édesapja korán meghalt, édesanyja kosztos diákok tartásával biztosította a megélhetést (apja sok adósságot hagyott rájuk)

Ø  Debrecenben nevelkedet

Ø  1780-tól kollégiumba tanult.

Ø  Kazinczyval levelezett

Ø  Kizárták a kollégiumból -> Pestre ment.

Ø  Sárospatakon jogot tanult.

Ø  Egyszemélyes verses hetilapot indított.

Ø  Komáromba jött és megismerkedett Vajda Juliannával (Lilla), akit feleségül akart venni – ezért állást keresett, ezalatt azonban hozzáadták máshoz.

Ø  Helyettesítő tanár a csurgói gimnáziumban, amikor innen mennie kellett visszatért Debrecenbe.

Ø  Nyomor, tüdőbaj.

Ø  1805. január 28-án meghal.

Ø  Barátai cimbalomnak hívták – többhúrú hangszer -> Csokonai is sokkszínben alkotott.

Az estve:

Ø  Debrecenbe iskolai feladat: pictura -> kép (leírás)

                                                  sententia -> bölcselet (egy témáról)

Ø  Pictura és sententia is megtalálható benne

Ø  Picturával indul – este leírása

Ø  Sententia – társadalom visszáságairól (rousseau-i gondolat)

Ø  Pictura:

·         érzékszerveinkre hat à szem

·         nyugodt, kellemes, csendes az este

·         hanghatások

·         tapintásra, szaglásra hat

·         vidám melankólia – oximoron

Ø  Sententis:

·         llentétben van a picturával

·         mindenki elve jónak születik, a társadalom rontja el

·         magántulajdon megjelenése.

·         rousseau-i gondolatot fejti ki

·         negatív festés à úgy mutatja be a jelent, hogy valójában a múltról beszél, bemutatja mi az, ami a jelenben a társadalmat rontja.

·         szembeállítja a jelent a múlttal

Ø  Lezárás:

·         visszatér a természethez

·         a természet dicsérete

Rokokó:

Ø  barokk kései változata

Ø  francia rocaille – kagyló szóból

Ø  miniatűrformák kedvelése

Ø  erőteljes zeneiség, szimultán ritmus

Ø  témája: szerelem, erotika

Ø  virágmotívum kedvelése

Ø  báj, finomság, könnyedség

Tartózkodó kérelem:

Ø  rokokó

Ø  műfaja dal

Ø  ütemhangsúlyos és időmértékes verselés => szimultán ritmus

Ø  mitológiai utalás (ambrózia: az istenek ették)

Ø  virág à metafora, hölgyre utal

Ø  keresztrím: abab

Ø  tisztarímeket alkalmaz

A Reményhez:

Ø  műfaja óda és a dal között van

Ø  keresztrím

Ø  időmértékes verselés (trocheikus lejtés)

Ø  6 és 5 szótagos sorok

Ø  tisztarím

Ø  az első két és a második két versszak között ellentét van

Ø  első és utolsó versszak keretbe foglalja a verset

    1. szerkezet:

Ø  1. versszak: