A szófajok rendszere
A hangokból és a szóelemekből szavak építhetők fel. Önálló jelentésük van, de valódi értelmüket a mondatban, a szövegben nyerik el.
Jelentés alapján:
Ø Fogalmi jelentéssel rendelkezők, ide tartoznak az alapszófajú szavak
Ø Viszonyjelentéssel bírók, ide soroljuk a viszonyszókat (alatt, is, pedig,stb.)
Alaki sajátosság alapján:
Ø Toldalékolható szavak
Ø Nem toldalékolható szavak (is, a)
Az alapszófajok általában toldalékolhatók, a viszonyszók és a mondatszók csak korlátozottan vagy egyáltalán nem.
Négy szempont alapján sorolhatjuk a lexémákat szófajokba:
Ø Szótári jelentés alapján
Ø Alaki sajátosság alapján
Ø Mondatbeli viselkedés alapján
Ø Szövegbeli szerepük alapján
I. Az alapszófajok | ||
Valódi alapszófajok · Jelentésük önálló, tartalmas fogalmi jelentés. · Toldalékolhatók. · Önállóan mondatré-szek, bővítményeket vehetnek fel. | Névmások · Jelentésüket a szövegben nyerik el. · Ragozhatók, képzőket csak kivételesen vehetnek fel. · Önálló mondatrészek, alig bővíthetők. | Igenevek · Jelentésük önálló, tartalmas fogalmi jelentés. · Toldalékolhatók. · Önállóan mondatré-szek, bővítményeket vehetnek fel. |
Ige (írok, írom, írna, stb.) Főnév (köznév, tulajdonnév)
· Csak korlátozottan toldalékolhatók. |
Melléknévi névmások (ilyen, milyen?, amilyen, stb.) Számnévi névmások (ennyi, mennyi?, ahány, stb.) Határozószói névmások (itt, ott, így, ekkor) · Csak korlátozottan toldalékolhatók. |
Melléknévi igenév (éneklő, elénekelt, befejezendő)
· Csak korlátozottan toldalékolhatók. |
II. Viszonyszók |
· Jelentésük viszonyjelentés. · Általában nem toldalékolhatók (kivéve a segédigék) · Önállóan nem mondatrészek, nem bővíthetők. |
Névelő (egy, a, az) Névutó (alatt, után) Segédige (fog, volna, lesz) Igekötő (ki, be, fel, le) Kötőszó (és, vagy, is; is-is, vagy-vagy) Szóértékű módosítószó (nem, se) |
III. Mondatszók |
· Nincs önálló jelentésük, de érzelmet, indulatot, akaratot, véleményt, stb. kifejezhetnek. · Nem toldalékolhatók. · Önállóan nem mondatrészek, nem bővíthetők, de önállóan tagolatlan mondatok. |
Indulatszó Mondatértékű módosítószó |
Ø Azokat a szavakat, amik több szófaji kategóriába is beletartoznak, többszófajú szavaknak nevezzük. A szövegkörnyezet alapján tudjuk meghatározni, hogy a szó milyen szófaji szerepet tölt be. Pl.: tanuló, arany
Ø Az igeneveket átmeneti szófajoknak nevezzük, mert átmenetet képeznek pl.: a főnév és ige, stb. között.
Ø A főnevet, melléknevet, számnevet, a főnévi-, melléknévi- és számnévi névmásokat közös néven névszóknak nevezzük.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.