József Attila szerelmi költészete
Élete:
Ø 1905. április 11-én született, Budapesten.
Ø 1908 nyarán apja elhagyja a családot, ennek következtében életszínvonaluk csökkent.
Ø 1910-ben édesanyjának őt és Etelt nevelőszülőkhöz kell adnia.
Ø Visszaveszi őket magához.
Ø Világháború
Ø 1919-ben édesanyja meghal.
Ø A legidősebb testvérrel, Jolánnal és annak férjével élnek.
Ø 1920-tól a makói gimnázium tanulója, felfigyelnek tehetségére.
Ø Első versei 1922-ben jelennek meg a Színház és Társaság c. folyóiratban.
Ø Megismerkedik Juhász Gyulával és ugyanebben az évben megjelenik első verseskötete, Szépség koldusa címmel.
Ø A Nyugat is közli verseit.
Ø Magántanuló lesz, az írásnak szenteli az életét.
Ø SZTE-re megy, magyar-francia-filozófia szakra.
Ø 1925. Nem én kiáltok
Ø Tiszta szívvel c. verse után kicsapják az egyetemről.
Ø ’26-ban megismerkedik Kassákkal Bécsben.
Ø Eljut Párizsba, a Sorbonne-on hallgat előadásokat, megismerkedik Villonnal.
Ø 1928-ban megismeri Vágó Mártát, a lány egy évre Londonba megy, kapcsolatuk kihűl, a költő teljesen összeomlik.
Ø 1929. Nincsen apám, se anyám
Ø 1930-tól Szántó Judittal él, a nő inkább a költőt, mint a férfit szerette benne. Újabb összeomlás.
Ø 1931. Döntsd a tőkét, ne siránkozz
Ø 1932. Külvárosi éj
Ø 1934. Medvetánc
Ø 1936. Nagyon fáj
Ø 1935-36: a Szép szó c. folyóirat szerkesztője, egyetlen polgári állása.
Ø Gyömrői Edit kezeli, beleszeret. Patologikus szerelem, kis híján megöli a vőlegényét.
Ø Kozmutza Flóra is kezeli, ő viszonozná a költő szerelmét, de mindketten megbetegszenek.
Ø Szárszóra megy a testvéreihez.
Ø 1937. dec. 2-án barátai és Flóra meglátogatják. Kezdenek érdeklődni utána Pesten, visszamenne velük, de nem fér be az autóba.
Ø Másnap elüti egy vonat.
Ø Halála utána fedezik fel, könyvek jelennek meg róla. Testvére, Jolán is ír egyet.
Költészete:
Ø Először Petőfi hangját próbálgatja.
Ø Később a Nyugat hatása figyelhető meg, főleg Ady és Juhász Gyula, de Kosztolányit és Babitsot is utánozta.
Ø Első önálló verse, az Éhség, 1922-ből.
Ø Megismerkedik az avantgárddal és elsősorban Kassák hat rá. (pl.: Nem én kiáltok)
Ø Az avantgárddal egyszerre hat rá az újnépiesség is.
Ø Népies költészetére jellemzőek a szürrealista és groteszk képek.
Szerelmi költészete:
Ø Nem volt óvó-védő családja, nem látott mintát maga előtt sem szülei, sem nagyszülei viszonylatában.
Ø Minden emberi és szerelmi kapcsolatban a védelmet, a bizalmat, de leginkább az óvó szeretetet kereste.
Ø Szerelmei:
1) Vágó Márta à Klárisok, Medáliák
2) Szántó Judit à Judit
3) Gyömrői Edit à Nagyon fáj
4) Kozmutza Flóra à Flóra-versek (Flóra, Flórának)
Óda:
· 1933-ban, egy lillafüredi írókongresszuson keletkezett.
· Ekkor Szántó Judittal élt együtt, a vers nem hozzá szól, öngyilkosságot kísérelt meg.
· Cím: műfaj megnevezése. Fenséges tárgyról szóló, emelkedett hangnemű lírai költemény.
· Szerelemhez szól, ódai vallomás a szerelemhez.
· A szerelem beteljesülése csak elméleti síkon következik be és ezt maga a költő is tudja.
· Álomszerű az egész mű.
· Vers indítása: szemlélődik a költő, a táj idilli.
· 2. szakaszban történik az első sorok kibontása, a táj elemeit a szeretett nőhöz hasonlítja.
· 3. szakasz: tiszta szerelem, anyakomplexusßelső sor; az idő múlik, de a szerelem örök.
· 4. rész: az emberi test működésének himnikus megjelenítése, naturalista képek.
· 5.: Élet és halál kérdésével foglalkozik, és végül feloldódik a szerelemben.
· Utolsó szakasz: mellékdal: lezárás, kizökken a gondolataiból, visszatérés a valóságba.
Alapvető eltérés az Edit- és a Flóra-versek között, hogy míg előbbiben a pszichoanalitikus-beteg viszony, addig a másikban két ember normális kapcsolata olvasható. Már szerelmük elején valóságnak veszi: nem csak ő szeret, de őt is szeretik. Ez a kijelentés jelenik meg a Flórának című versben.
Flórának:
· 1937.
· József Attila pontosan tudta, hogy az egyén számára csak a kis közösségek, nyújtotta biztonság, harmónia nyújthat védelmet. Ezt vélte megtalálni Flórával való kapcsolatában. Alapvető a különbség az Edit és a Flóra kapcsolat és versek között. Az előbbiben meghatározó a pszichoanalitikus-beteg viszony, és az analízis során feltáruló tépettség a versekben is jelen van. A Flóra kapcsolat két ember normális, szokásos ismerkedése, egymással,és szinte természetes hogy nincs köztük minden kérdésben összhang. A költő mégis valóságnak veszi a kezdetben vágyott képzetet, vagyis nemcsak ő szeret, de őt is szeretik. Megismerkedésük évében József Attila már állandóan a halál képzetével viaskodik. A halál menekülés is lehet az élet krízishelyzeteiből, ugyanakkor az életösztön és az élet tudata a halál elől való menekülésre is késztet. Ez figyelhető meg a Flórának című versben. A vers két sora („mert jó meghalni,”, „mert szeretsz, és nyugodtan alhatom”) két lehetőséget, két megoldást vet fel. A halál is és az életet adó szerelem is egyenrangúan van jelen a versben. A szerelmi beteljesülés és a halál egyaránt vágyott állapot. A szerelmes férfi a léten túli állapotból tekinti önmagát is, szerelmét is, de nem csak a jelenben. Emlékeket, életképeket láthatunk a kamaszkorból, például, amikor hajóinas volt. A Duna emlékképe is a mindenséget és az életet idézi. A vers világokat-virágokat rímpárja, az ómagyar Mária siralmat idézi fel, és ez által a Fiú halálát. Márpedig József Attila költészetében központi szerepe van az anya fiú kapcsolatnak. A Flóra című vers, számokkal elkülönített részekre tagolódik. Az alcímek azonban azt jelzik, hogy a részek között lazább jellegű a kapcsolat. Eltérő a ritmusuk és formájuk. Azt akarja bemutatni, hogy mi mindent tud a szerző. A Flóra versekben kulcsszerepet kap a harmónia képzete, amely mindvégig jelen van. Összességében ez azt mutatja, hogy ez a kapcsolat valóban döntő program, a beteg ember és a költő számára.
Klárisok:
· (Kláris: gyöngynyaklánc)
· Vágó Mártához fűzi ekkor szerelem.
· Népies jellegű költemény, amit szürrealista és groteszk képekkel tarkít. (Ilyen vers még például a Ringató is.)
· 1928-ban írja, a Márta-szerelem legharmonikusabb időszakában.
· A műben harmónia és diszharmónia váltakozik. szerelemßàhalál; szépßàrút
· Két egységre bontható:
1) 1-2. vszk.: ellentétek kibontása. 1. strófa: groteszk hasonlat; 2.: Rózsa a holdudvaronßerotikus kép. aranyöv-kenderkötél ellentét, öngyilkosság gondolata is lehet.
2) 3-4. vszk.: idő múlása, elmúlás képe.
Lezárás:
József Attila a 20. századi egyik magyar irodalom jeles költője. Halálát még ma is titkok övezik. Utolsó verseiből és leveleiből az öngyilkosság mellett szól, de teljes bizonyossággal nem állapíthatjuk meg ezt.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Zoli182 2010.02.28. 14:09:10