A nyelvi jelek csoportjai hangalak és jelentés viszonya alapján
Egyjelentésű szavak: A hangalak egyetlen jelentést hordoz (kályha, öltözködik)
Többjelentésű szavak: A hangalakhoz, több jelentés is tartozik, s a jelentések között van valamilyen kapcsolat (daru, körte)
Azonos alakú szavak: A hangalakhoz több jelentés is társul, de nincs köztük kapcsolat. (szél, ég)
Rokon értelmű szavak: Több eltérő hangalak azonos vagy hasonló jelentést hordoz. (kukorica-tengeri, kutya-eb)
Hasonló alakú szavak: Egy részének jelentése megegyezik, csak ajakkerekítéses, illetve ajakréses alakváltozatok (fenn – fönn); más szavakban a hangtani eltérés jelentéskülönbséget hordoz (helység-helyiség, egyelőre-egyenlőre)
Hangutánzó szavak: Emberi hanggal utánozzák a különféle hangjelenségeket (sziszeg, csatt).
Hangulatfestő szavak: Valamilyen sajátos hangulatú cselekvést vagy tulajdonságot jelenítenek meg (buksi, totyog).
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.