Nesze, itt van, örülj!

Németh László lélektani regényei

Élete:

Ø  1901-ben született Nagybányán.

Ø  A középiskolát Pesten végezte.

Ø  Bölcsészszakra (francia-magyar) iratkozik be, de átiratkozik az orvosi karra és fogász lesz.

Ø  1925-ben megnyeri a Nyugat novellapályázatát Horváthné meghal c. művével.

Ø  1925-ben feleségül veszi Démusz Ellát.

Ø  A Protestáns Szemlében és a Napkeletben publikál.

Ø  1931-ben a Nyugat kritikusa lett, Babits-ot meg is sérti egy kritikájával.

Ø  1957-ben Kossuth-díjat kapott.

Ø  1971 elején súlyos agyvérzést kapott, 1975. március 3-ám halt meg.

Regényei:

Ø  Gyász (1935)

Ø  Bűn (1936)

Ø  Iszony (1947)

Ø  Égető Eszter (1948)

Ø  Irgalom (1965)

Drámái:

Ø  Villanyfénynél (1938)

Ø  Papucshős (1939)

Tanulmánykötetek:

Ø  A minőség forradalma

Ø  Készülődés

Az esszéíró:

Ø  A magyarok sorskérdéseivel foglalkozik.

Ø  „Harmadikutasság” jellemezte, nem bízott sem a németekben sem a szovjetekben.

Ø  Esszéi:

·         Az én katedrám

·         Két nemzedék

·         Megmentett gondolatok

A regényíró:

Ø  A XX. századi magyar regény társadalomábrázoló és lélektani hagyományainak folytatója, megújítója.

Ø  Modern tudatregény

Ø  Ismeri a filozófiai és pszichológiai kutatások eredményeit.

Ø  Dosztojevszkij, Gide [zsid], Proust és Tolsztoj hatnak rá leginkább.

Ø  Hőseinek legfőbb problémája személyiségük kettőssége

                                I.            Szolgálat elve és erkölcse

                              II.            Közösségtől való elidegenedettség

Iszony

Ø  1942-ben kezdi írni Móricz kérésére, de csak 1947-ben fejezi be.

Ø  A történet az 192-as években kezdődik.

Ø  Nelli házasságán keresztül mutatja be a világtól való irtózás léthelyzetét.

Ø  Nelli nézőpontjából látjuk az eseményeket.

Ø  Főszereplők:

·         Kárász Nelli (és családja)

·         Takaró Sanyi (és családja)

Ø  A regény története:

                                I.            Az esküvőig: Nelli és Sanyi megismerkedése után indul a cselekmény. Nelli irtózik Sanyitól, de édesapja halála után a házasság jelenti saját és édesanyja sorsának elrendeződését, a megélhetést.

                              II.            A házasság: Be kell költöznie a faluba (Fáncs), nem tudja elviselni a falusi légkört(mindenki ismer mindenkit, pletykák, stb.). Az Imrével folytatott beszélgetés ébreszti rá, hogy nem szereti a férjét, de nem is tud szabadulni tőle. Kegyetlen lesz Sanyival, szörnyeteggé válik. Látszólag egy családi konfliktus miatt menekül Cencre, anyjához és annak testvéreihez. Szeréna néni meghal, haldokló anyósa kívánsága, hogy még egyszer beszélhessen vele. Visszamegy Fáncsra, anyósa megesketi, hogy Sanyival marad. Ez a 3 halál taszítja Sanyi karjaiba. Sanyi megbetegszik, Nelli odaadóan ápolja. A lábadozó férj szerelmeskedni akar, dulakodássá fajul a dolog, végül Nelli védekezésből megfojtja. Jókuti doktor először megzsarolja, hogy menjen hozzá, különben feljelenti, Nelli inkább vállalná a tettét, mint egy újabb házasságot. Jókuti eláll a tervétől.

                           III.            A történet vége: Végleg Cencre költözik, megpróbálja szeretni a lányát, jótékonykodik.

Ø  Az iszony rétegei:

·         Biológia: Irtózik a testiségtől, gyermekük pihés háta is férje szőrösségére emlékezteti.

·         Társadalmi: Nelli – introvertált, magába forduló, nemeslélek, apáca jellem.
Sanyi – extrovertált, társasági ember. Kezdetben Sanyi az erősebb fél, de fokozatosan felcserélődik ez a szerep kettejük között, felülkerekedik Nelli gonoszsága.

Ø  Házasságuk egy katasztrófasorozat, a végén Nelli megtisztul. Bűneinek forrása és kiváltója Sanyi.

Ø  Nelli a körülmények áldozata, Sanyi az övé(átvitt és valós értelemben is).

Ø  Nelli mássága abban rejlik, hogy magát a társadalmon kívül helyezi. Kivívott magányában újra szentté változik, világidegen marad, de megtalálja a társadalom számára elfogadható szerepet.

Lezárás: Németh László tudatregényeiben egy emberi tudat és érzelemvilág leírása áll a középpontban. Alapkonfliktusait az alkat és szerep közti ellentmondás alakítja ki.