József Attila szerelmi költészete

Élete:

Ø  1905. április 11-én született, Budapesten.

Ø  1908 nyarán apja elhagyja a családot, ennek következtében életszínvonaluk csökkent.

Ø  1910-ben édesanyjának őt és Etelt nevelőszülőkhöz kell adnia.

Ø  Visszaveszi őket magához.

Ø  Világháború

Ø  1919-ben édesanyja meghal.

Ø  A legidősebb testvérrel, Jolánnal és annak férjével élnek.

Ø  1920-tól a makói gimnázium tanulója, felfigyelnek tehetségére.

Ø  Első versei 1922-ben jelennek meg a Színház és Társaság c. folyóiratban.

Ø  Megismerkedik Juhász Gyulával és ugyanebben az évben megjelenik első verseskötete, Szépség koldusa címmel.

Ø  A Nyugat is közli verseit.

Ø  Magántanuló lesz, az írásnak szenteli az életét.

Ø  SZTE-re megy, magyar-francia-filozófia szakra.

Ø  1925. Nem én kiáltok

Ø  Tiszta szívvel c. verse után kicsapják az egyetemről.

Ø  ’26-ban megismerkedik Kassákkal Bécsben.

Ø  Eljut Párizsba, a Sorbonne-on hallgat előadásokat, megismerkedik Villonnal.

Ø  1928-ban megismeri Vágó Mártát, a lány egy évre Londonba megy, kapcsolatuk kihűl, a költő teljesen összeomlik.

Ø  1929. Nincsen apám, se anyám

Ø  1930-tól Szántó Judittal él, a nő inkább a költőt, mint a férfit szerette benne. Újabb összeomlás.

Ø  1931. Döntsd a tőkét, ne siránkozz

Ø  1932. Külvárosi éj

Ø  1934. Medvetánc

Ø  1936. Nagyon fáj

Ø  1935-36: a Szép szó c. folyóirat szerkesztője, egyetlen polgári állása.

Ø  Gyömrői Edit kezeli, beleszeret. Patologikus szerelem, kis híján megöli a vőlegényét.

Ø  Kozmutza Flóra is kezeli, ő viszonozná a költő szerelmét, de mindketten megbetegszenek.

Ø  Szárszóra megy a testvéreihez.

Ø  1937. dec. 2-án barátai és Flóra meglátogatják. Kezdenek érdeklődni utána Pesten, visszamenne velük, de nem fér be az autóba.

Ø  Másnap elüti egy vonat.

Ø  Halála utána fedezik fel, könyvek jelennek meg róla. Testvére, Jolán is ír egyet.

Költészete:

Ø  Először Petőfi hangját próbálgatja.

Ø  Később a Nyugat hatása figyelhető meg, főleg Ady és Juhász Gyula, de Kosztolányit és Babitsot is utánozta.

Ø  Első önálló verse, az Éhség, 1922-ből.

Ø  Megismerkedik az avantgárddal és elsősorban Kassák hat rá. (pl.: Nem én kiáltok)

Ø  Az avantgárddal egyszerre hat rá az újnépiesség is.

Ø  Népies költészetére jellemzőek a szürrealista és groteszk képek.

Szerelmi költészete:

Ø  Nem volt óvó-védő családja, nem látott mintát maga előtt sem szülei, sem nagyszülei viszonylatában.

Ø  Minden emberi és szerelmi kapcsolatban a védelmet, a bizalmat, de leginkább az óvó szeretetet kereste.

Ø  Szerelmei:

1)      Vágó Márta à Klárisok, Medáliák

2)      Szántó Judit à Judit

3)      Gyömrői Edit à Nagyon fáj

4)      Kozmutza Flóra à Flóra-versek (Flóra, Flórának)

Óda:

·         1933-ban, egy lillafüredi írókongresszuson keletkezett.

·         Ekkor Szántó Judittal élt együtt, a vers nem hozzá szól, öngyilkosságot kísérelt meg.

·         Cím: műfaj megnevezése. Fenséges tárgyról szóló, emelkedett hangnemű lírai költemény.

·         Szerelemhez szól, ódai vallomás a szerelemhez.

·         A szerelem beteljesülése csak elméleti síkon következik be és ezt maga a költő is tudja.

·         Álomszerű az egész mű.

·         Vers indítása: szemlélődik a költő, a táj idilli.

·         2. szakaszban történik az első sorok kibontása, a táj elemeit a szeretett nőhöz hasonlítja.

·         3. szakasz: tiszta szerelem, anyakomplexusßelső sor; az idő múlik, de a szerelem örök.

·         4. rész: az emberi test működésének himnikus megjelenítése, naturalista képek.

·         5.: Élet és halál kérdésével foglalkozik, és végül feloldódik a szerelemben.

·         Utolsó szakasz: mellékdal: lezárás, kizökken a gondolataiból, visszatérés a valóságba.

Alapvető eltérés az Edit- és a Flóra-versek között, hogy míg előbbiben a pszichoanalitikus-beteg viszony, addig a másikban két ember normális kapcsolata olvasható. Már szerelmük elején valóságnak veszi: nem csak ő szeret, de őt is szeretik. Ez a kijelentés jelenik meg a Flórának című versben.

Flórának:

·         1937.

·         József Attila pontosan tudta, hogy az egyén számára csak a kis közösségek, nyújtotta biztonság, harmónia nyújthat védelmet. Ezt vélte megtalálni Flórával való kapcsolatában. Alapvető a különbség az Edit és a Flóra kapcsolat és versek között. Az előbbiben meghatározó a pszichoanalitikus-beteg viszony, és az analízis során feltáruló tépettség a versekben is jelen van. A Flóra kapcsolat két ember normális, szokásos ismerkedése, egymással,és szinte természetes hogy nincs köztük minden kérdésben összhang. A költő mégis valóságnak veszi a kezdetben vágyott képzetet, vagyis nemcsak ő szeret, de őt is szeretik. Megismerkedésük évében József Attila már állandóan a halál képzetével viaskodik. A halál menekülés is lehet az élet krízishelyzeteiből, ugyanakkor az életösztön és az élet tudata a halál elől való menekülésre is késztet. Ez figyelhető meg a Flórának című versben. A vers két sora („mert jó meghalni,”, „mert szeretsz, és nyugodtan alhatom”) két lehetőséget, két megoldást vet fel. A halál is és az életet adó szerelem is egyenrangúan van jelen a versben. A szerelmi beteljesülés és a halál egyaránt vágyott állapot. A szerelmes férfi a léten túli állapotból tekinti önmagát is, szerelmét is, de nem csak a jelenben. Emlékeket, életképeket láthatunk a kamaszkorból, például, amikor hajóinas volt. A Duna emlékképe is a mindenséget és az életet idézi. A vers világokat-virágokat rímpárja, az ómagyar Mária siralmat idézi fel, és ez által a Fiú halálát. Márpedig József Attila költészetében központi szerepe van az anya fiú kapcsolatnak. A Flóra című vers, számokkal elkülönített részekre tagolódik. Az alcímek azonban azt jelzik, hogy a részek között lazább jellegű a kapcsolat. Eltérő a ritmusuk és formájuk. Azt akarja bemutatni, hogy mi mindent tud a szerző. A Flóra versekben kulcsszerepet kap a harmónia képzete, amely mindvégig jelen van. Összességében ez azt mutatja, hogy ez a kapcsolat valóban döntő program, a beteg ember és a költő számára.

Klárisok:

·         (Kláris: gyöngynyaklánc)

·         Vágó Mártához fűzi ekkor szerelem.

·         Népies jellegű költemény, amit szürrealista és groteszk képekkel tarkít. (Ilyen vers még például a Ringató is.)

·         1928-ban írja, a Márta-szerelem legharmonikusabb időszakában.

·         A műben harmónia és diszharmónia váltakozik. szerelemßàhalál; szépßàrút

·         Két egységre bontható:

1)      1-2. vszk.: ellentétek kibontása. 1. strófa: groteszk hasonlat; 2.: Rózsa a holdudvaronßerotikus kép. aranyöv-kenderkötél ellentét, öngyilkosság gondolata is lehet.

2)      3-4. vszk.: idő múlása, elmúlás képe.

Lezárás:

József Attila a 20. századi egyik magyar irodalom jeles költője. Halálát még ma is titkok övezik. Utolsó verseiből és leveleiből az öngyilkosság mellett szól, de teljes bizonyossággal nem állapíthatjuk meg ezt.